Hacks, Peter: A lobositzi csata; Fordította: Bányay Geyza; Q 92

Markon!: Brafikor Br Biliöser Markon!: Biliöser: Braeter: Markon!: Braeter: Martccni: Graste r: Markónt: Braeker Markon!: Feudális nézetek esők, Bilrweer. tend igazán lovagvlMgba ló. /utoléri Stet hátulról:/ Bocsánat, osztrák kamarád, te© vitetne magával «ég egy katonaszökevényt? /Bilraoser és Markoni megfordul./ /Braeter ragismeri Mark on it éa rémülten kiállt fel:/ Mac ns moccanjon, mart ••• /felemeli a teáét:/ Kímélje az életemet, porosz ur, ne bántsa! Mit reszket, Bi looser I A felhívás ne kom szólt. Ugyan, báró ur. Képtelenség! A báró ur fogoly, 'agfily? Igen, GIIriQh... /Oda akar lépni Braekerhoz, de az visszahúzódik!/ Fogságba estem. Biattad. Hogyan? Xftgyságod ... /A saját szájára at./ Hadifogoly vagyok. Tudod, ©1 az, hogy hadifogoly? A hadifogoly nos szabad ember. Miras szép ruhája, sem lova. Hem teheti azt, amit akar. Mindent előírnak neki. A teszt ja pedig? Kóstolónak is kevés. Idejutottam. Ás es a te bonod, Ollrieh. He® akartalak elveszíteni, ügy a szivemhez nőttél* /Bilmosor zokog./ Mekem nines semmi bűnön. Me Ätött volna meg! Emberségesen bántam veled, Ollrieh. Becéztelek és fenyítettelek. A regulák cépetóbere helyett megláttam benaed' az árzS embert, Ollrieh! /Bilooaarhcs:/ Még most is öllrichnak szólítom: mert bajtársak vagyunk. Még itt, az idegonben is. Együtt vonultunk, egy zászló alatt. Eyött voltunk nyáléig a ganéjb

an. Hát el lehet az ilyd felejteni? /Biiooeer az Urat nélkül zokog, Braeter lesüti a szemét. Markoni suttogva Braekarfcez:/ Puskád van! /Hangosan:/ Ollrieh, barátom! /Suttog:/ JMü agyon! Nem bántalak. Mem tőrtént köztünk semmi! Csak engedj futni! /visszahőköl:/ ráért, engem talán futni hagyott? /Mem a számi tűs, hanem a jé lelkiismeret őssintesdgébeh:/ Eát hagyhattalak? őszinte vagyok hozzád. Mea szökhettél rag. Fogad-