Bérczy Gyula: Epizódok egy tánc iskolából; Q 86

J-'-J • Közönségí Mester: A r /::. :. gfoszlán; ok/pontossan.ráérünk 1/2 9kor,előbb úgysem jön senki,annak a tangónak a harmadik figurája,sehogy sem megy a fejembe,a valcert majd odahaza egy székel kipróbállom,barátom nekem ugy fój a karom egész este azt a sóbányát cipeltem. Gyerünk a ruhatárba,még nincs nagy tolongás,csókolom a kézit, Jo éjszakát,Kisztihand, stb., stb. ,)éközönség__el_./ Módja kedves klasszikus zongoraművész úr mér volt egész este olyan elbusult?Mert Fox-trotott és Cariocát kellett játszani? No,most már eltávozott az a sok tánc-anafabéta,magunkba vagyunk most a magunk szórakozására ismét valami szép szomorú klasszikus a sok könnyű zene után./zongora jéték//Nedbal Valse-Tristét-40 másodpercig beszédszünet vsak a zongora játék hallható/ Mit gondol kedves ifjú művész barátom,micsoda nagy lelki-rmegrázkódtatása az életnek,milyen rettenetes csalódás váltotta ki,ezt a fenségesen szomorú dalt ebből a szerencsétlen véget ért nagy művészből? Ilyen szivbemarkoló szomorúság sors csapás nélkül talán meg sem tudna születni.Ebből vegyen példát és most aki még ilyen fiatal mint maga az élet szomorúságai xz mélyebben nem kezdték ki a lelkületét,csináljon ebből magának egy lelki bánatot,nagy elkeseredésében,hogy a napi ken3?ér miatt itt kell magának vergődni,egy tánc-iskolába,de és a nagy keservét igyekezzen kotta papírra kiönteni./Nedbal zene megszűnik és zongora kezdi Beethoven IX.symfomiáját/ 30 másodpercig csak zene/ Beethoven,nézze kérem ez a nagy őrők-haIhatatlan neki sokszor még kotta papírra sem tellett

/ úgy hogy lelkének soha el nem muló remekeit ajtó és ablak deszkákra volt kénytelen leírni. Neki szegénynek még ilyen vacak tánc-iskola sem állott rendelkezésére, ahol a minden-napi kenyerét mint maga megkereshette tfolna.Dolgozni ifjú barátom!Szomorúságot papírra vetni.Semmi csügedés'.Föl a fej jel, és vigan belevágni, nagy a feje búsuljon lói ^y-j J> /^efr&TVZ Vége.