Branner, H.C: Testvérek; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 70

Michael: Arthur: Michael: Arthurs » Michaels Arthur: Michaels Arthur: Irene: Michael: Irene: Michaels Irenes - 25 Minden Ítélet igazságtalan! î inéi tisztább és logikusabb, annál igazságtalanabb. Mit tudsz te róla? Te - az a sok ostobaság, amit összebeszélsz. Nem pap volt - hanem a törvény és a jogrend szolgája. És jobb szolga sohasem létezett •.. Talán nem ... a jelenlegi jogrendben ... Ó, tudom, mit akarsz mondani: hogy nem tökéletes. Nem, vannak hibái és hiányosságai - és változik is. Mint minden emberalkotta intézmény. Mint minden, amit ember hozott létre. Nincs abszolút igazság. De az Ítéletei olyan igazságosak voltak, amilyenek emberileg lehettek. Az egyént a társadalommal és a társadalmat az egyénnel szemben védte. Törvényt és rendet állított oda, ahol zűrzavar lett volna. Soha nem jártak másutt a gondolatai, mert nem engedte, hogy másutt járjanak. ; De a félelme igen - mindentől félt, ami nem logikus és észszerű! Nem mert emberekkel érintkezni, csak betűkön és számokon keresztül. Ez az oka annak, hogy kimondta az egyetlen Ítéletet, amelyet nyugodtan kimondhatott - a saját Ítéletét. Életfogytiglani rabságra Ítélte önmagát. A halála ennek logikus befejezése, tudjátok, ügy fejezi be, ahogy elkezdte, egyedül, sötétben. • Amit most hallunk, az már nem ő. Az Ítéletei, azok alkották az embert. Azok túlélik. : Igen, de csak addig, amig а fennálló jogrend megvan ... Amit önmaga elitélésének nevezel, az önként vállalt áldozat volt. Elszakította magát a többi embertől, hogy megtarthassa feddhetetlenségét, hogy az Ítéletei pártatlanok lehessenek. Mennyibe kerülhetett ez neki! Ezért csak csodálhatjuk és tisztelhetjük! Egyikteknek sincs igaza. Azért szakitotta el magát, mert ugy -érezte, hogy megcsalták. Egész életében gyengédségre vágyott - és sohasem kapott. Emlékeztek arra, amikor gyerekek voltunk? - Halálos csend volt, ha csak bejött a szobába - vagy ha a kertben játszottunk és valahol a közelben járt. A városban "a Hallgatag"-nak hivták. Mindenki félt tőle, még a fiai is, még anya ... Anyát ne keverd bele. Megölte az agámat. Ate anyádat ...! Négy éves voltál, amikor meghalt. Nem emlékezhetsz rá. Dehogynem emlékszem. Mindig szép ruhái voltak. Este énekelt az ágyam mellett. Megölte. Megfojtotta a csenddel ... Szerette őt. Csak nem tudta, hogyan mutassa ..* egészen a halá-