Soták, Ladislav: Adalék a színészeti bibliográfiához; Fordította: Zsoldos Ernő; Q 67
- 30 ket. Kétségtelen, hogyha formailag nem is,de tartalmuknál fogva ezek is a szinházhoz, illetve a színházról szóló fejezethez tartoznak. A lengyel bibliográfia végén három mutatót találunk, amelyek jelentékenyen megkönnyítik a tájékozódást. Mivel a mi /bibliográfiáinkban a mutatók - a szerzői regiszter kivételével - elég ritkák, nem lesz szükségtelen ezekről is néhány szót mondani. Eis© helyen áll a Címmutató , amely a bibliográfiában szereplő mindenfajta drámai müvet magában foglal. Különösen annak számára jelent ez a mutató segítséget, aki csupán a darab'cimét és szerzőjének I nevét ismeri, de a zeneszerző nevét már nem tudja. Ebben a mutatóban a darab cime után feltüntetik a szerző és zeneszerző nevét a cimszó számávalesetleg zárójelben a darab cimének változatot. A névmutat ó neveket tartalmaz, amelyek az egyes cimszők alatt a bibliográfiai szövegben is fel vannak tüntetve. A nevek elhelyezése szerint a mutató számokat nyomdailag megkülönböztetett szedéssel szerepeltetik. Félkövér betűkkel szedettek a címszavakban a nevek számai, antikva szedést használnak a tárgyi játékoztatóban /annotációkban/, a cikkek szerzőinek nevére figyelmeztető számokat "aut" rövidítéssel -látják el, az illusztrációkra vonatkozó számoknál pedig az "im' rövidítés szerepel. A névmutató az idegen neveket eredeti helyesírással zárójelben pedig , közli, /ugy, ahogy azt a cikk cime ahatt összeírtak. ^ tárgymutat ó betűrendben a kővetkező kategóriákat tartalmazza: országok, helyiségek, színházat szolgáló intézmények' cime, a szinház fajának megjelölése, szinmüvészettel kapcsolatos alapvető elemek, színházi élettel fogalmak és jelenségek. Némely cimszónak alcime is van. Az egy szinházak cimét /nevét/ feltűnőbb szedéssel nyomják; ezek a helyi cimszavak úgynevezett alsóbb fokú cimszavai, Megemlékeztünk már róla,, hogy nálunk még csak dolgoznak a retrospektiv nemzeti bibliográfiákon. /Az 1900-1918 között megjelent folyóiratok szinházi tárgyú cikkeiHRk jegyzékének 1959-ben kell elhagynia a sajtót,/ A lengyel retrospektiv szinészeti bibliográfiának önálló
