Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

Spak: Olga: Tyimefej: Olga: Tyimefej: Olga: Tyimefej: s Olga: Tyimefej: Olga: Tyimefej: Olga: Tyimefej: 01« a: -46/íiesely©^/ Butaságokat beszélsz... . /Kijön Olga/ Csodálatos éjszaka - ©lyan világes van, mint nappal... /Bemegy a házba/ * /Tyiaefejhez/ Elfáradt a kezem, annyit játszottam, Láttam Mati

Idaval táncoltál. Milyen

1 hajlékony és «ilyen szép keze van...Vele igazán könnyű lehet táncolni... Száp keze!? Olyan keze van raint egy zsákherdó munkásnak.. Ugyan ! És általában nagyen kellemetlen nőszemély. Miért beszélsz igy róla ? Mert én csak téged szeretlek, csak téged egyedül. Es a többi asszonyok net; ére.ekelnek. Igazán ? /Kijön Jurij. Meglátja Olgát és Tyi®efejt visszamegy a házba./ Menjünk sétálni... Nem, kereshetnek. Ugyan cár ! Talán leszerződtél, hegy egész este zongorázni fogsz ? /Zengerászó./ Hallod, játszik helyetted a művész mr ! Menjünk ! Milyen szépen játszik... Mindjárt énekelni is kezd... Már a hetven felé jár és még mindig milyen lágy, kedves hangja van. /Hmara énekel/ I