Zapolska, Gabriela: Skiz; Fordította: Sebők Éva; Q 52

- 18 Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Tadek Lulu Hatodik jelenet Tadek, Nusi, Lulu. /belép/ Valaki itt bálba készül? Csak nem? Érzem a báli toalettek illatát. Bravó! Micsoda viveur! Azonnal kiszimatolja! /Nusi felkapja a ruhákat és kiszalad velük, csak apróságok maradnak ott/ Hová siet ugy hugocskám? Kérlek ne rontsd el a mulatságot. Megint valami meglepetésre készülsz? Mint mindig. Utolsó nap /meghajol/ a halálommal foglak meglepni. Addig pedig uram, psancsolóm, állok szolgálatodra! Miféle melankólia szállt meg? /a sötétedő égre mutat/ A nyári éjszakát melancholideája... virágzó orgonák mámoritó illata... A azgkásod szerint elragadó vagy. A Te pedig elnéző és gáláns. A * Miért kellene elnézőnek lennem. Mert sajnos... pár évvel előbb születtem a kelleténél. . • Jó, hogy eszembejuttatod, mert aki csak néz rád, nem veszi észre. XV. Lajosnál is Lajosabb vagy. De s§nos van vàbaki, aki erre tpintatlanul sürün figyelmeztet. Ugyan ki? Én magam... /kis szünet után/ és a tetteim, /a kandallóhoz támaszkodik/