De Filippo, Eduardo: Hosszú lábon járó hazugságok; Fordította: Kassai György; Q 28
Egyre megy!.,. /Két ujját a pohárba dugva Olga arcára fröccsenti a bort; az asszony lassan magához tér. /Mialatt Costanza Olga könil sürög, leteszi a poharat az tataira/ .gész rn.-g vagyok döbbenve. Közönséges hadicsel I Miféle háborúról beszél. Van ez már olyan komplikált, mint egy háború. Meg astétt, ha nem lett volna közbe az igazi- háborv akkor nem tartanánk itten!.,, Olga^ próbálj meg 1 nyugodtan gondolkozni. Itt van Libero, aki komoly ember és tanácsot is tud nekünk adni, /aggíüx gyorsan/ Benedetto ur, ön tudja, hogy barátjával áll szemben. Éppen ezért jöttem magához, /a rántottára mutatva/ kell ez még maguknak!? irrfcerar /'/entve, ami menthető/ el van sózva. A nővérem véletlenül az egész sótartó tartalmát beleöntötte /Az egész rántott ástányért beteszi egy fiókba./ Szóval? I : í : ,„ '••á Tudja, hogy a német megszállás alatt Grossettobar voltam, teljesen elvágva Nápolytól. A megszállás egyre csak tartott, a felszabadulás késett, és az a szerény pénzösszeg, amivel rendelkeztem, napról-napra kéveseb: lett. Az z§*pénz»jfc, ami itt volt, a feleségem rendelkezett, és megértem, hogy a legszig-rutb takaréko sági intézkedések bevezetésével épp arra volt elég, hogy távollétem alatt egéljen belőle. Grossettoban, amikor már végleg kifogyott minden pénzem, hala a Sfcüzanyának, talalkoatait egy baratómmal, aki kölcsönadott nekem egy bizonyos összeget és ezt én egy mozi építésébe fektettem bele. A mozi olyan jól ment, hogy hamarosan egy másikat építtettem. $ pillanatban a két Grossetto-i mozi jövédelme 25o-j5oo.ooo lírát tesz ki naponta. Hát most »it tegyek? Hagyjam ott Grossettot és jöjjek éhezni b 4polyba ?
