Diderot, Denise: Jó ember? Rossz ember?; Fordította: Lendvai László; Q 25
- 14 Hardouin : /felvidult képpel/ Egy nő! Inas : Husz rőfnyi gyászfátyolba burkolózva.Fogadni mernék.,hogy egy özvegy. Hardouin : Csinos? Inas : Szomorúnak látszik,de érdemes lenne megvigasztalni. Hardouin : Milyen idős? Inas : Husz és harmine között. Hardouin : Az özveg y jöjjön. Inas : Van itt aztán még két fura személy,az egyik nagy csizmában,a kezében ostorral.,. Hardoxiin : Az biztosan de Crancey.Az özvegy jöjjön. Inas : A másik sárga harisnyáb an,fekete nadrágban,bombasin mellényben és szürke kabátban van.A lakásán kereste önt,ott mondták neki,hogy itt van. Hardouin : Ez az én alsónormandiai ügyvédem lesz.Várjon,vagy jöjjön máskor... Küldd be az özvegyet. 31jelenet Hardouin,Mme Bertrabd Mme Bertrand: Engedje meg,uram,hogy leüljek.Fagy on el vagyok fáradva.Egész Párist bejártam már,mintha bejártam volna a kerek földet. Hardoiiin : Foglaljon helyet,asszonyom.. ./félre/Hagy on takaros.../Hangosan/wincs még szerencsém ismerni,asszonyom,de tüntessen ki azzal,hogy elmondja, mi célból jött ide. Hem tévesztette el a cimet?Engem Hardouinnek hivnak. Mme Bertrand: Éppen önt keresem. Hardouin : Örvendek.../Félre/A lábacskája pici,s a kezeiJ.../Hangosan/Asszonyom, ebben a^oss zékben jobb helye volna. Mme Bertrand: így is nagyon jól van.Van hozzá ideje és türelme,uram,hogy meghallgas, son? Hardouin : Szóljon,asszonyom,hallgatom. Mme Bertrand: Ön a világ legszerencsétlenebb teremtményét látja maga előtt. Hardouin : Más sorsot érdemel,asszonyom,s a tulajdonságok birtokában,melyekkel ékeskedik,nincs balszerencse»amelyet el ne lehetne űzni. Mme Bertrand: De önnek kell megmondania,mi módon.Bizonyára hallott már Bertrand kapitányról? Hardouin : Aki a Sárkány nevü hajó kapitánya volt s miután egész Itegénységét elhelyezte a mentőcsónakban,ő maga együtt süllyedt el hajójával? Mme Bertrand: Ő volt a férjem.Huszonhárom év szolgálata vait. Hardouin : Derék ember volt s még életemben semmi nem volt olyan érdekes,mint az ő özvegyét látnom.Mit tehetek érdekében? Mme Bertrand: Sokat.
