Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

házat is. Q alapította a Táncsics-bizottságot. Előzetes színijelentésében magyar íróktól származó népszínműveket, vígjátékokat ígért. A színlapok fejléce: Kisfaludy Színház (mint szabad színpad) címet viselte. ígéretét műsora összeállításakor nagyjából betartotta: A cigány, A vereshajú, A szökött katona, A sárga csikó, A falu rossza, A tolonc, A piros bugyelláris és a többi népszínmű között egy Herczeg Ferenc, Csiky Gergely, Kisfaludy Károly, sőt Shakespeare színmű is akadt. Két évnél tovább azonban ő sem bírta a színház igazgatását. 19G3. május 9-én Havi Lajos (1854-1917) színész, színigazgató nyitotta meg társulatával a színházat. Műsora és látogatottsága semmiben sem különbözött az előzőektől, így ő is feladta. Később könyvelő lett az Országos Színészegyesületben, 1905-ben ügyelő a Király Színházban, 1914-ben nyugalomba vonult. Egy színház fináléja című cikkében a Magyar Színpad 1904. január 9-én a következőket írta: "Egyik budapesti napilapnak a hasábjairól metszettük ki ezt az alábbi hirdetést, amelynek ezennel mi is bővítjük a nyilvánosságát, íme a sokatmondó hirdetés: JÏ> A Dunaparton épült Kisfaludy Színház telkestül együtt tehermentesen eladó. Csekély költséggel könnyen átalakítható lakó-vagy bérházzá. Gyönyörű kilátás az ablakokból a Gellérthegyig és az újpesti hídig. Szemben van a Margitszigettel és a közvetlen közelében fog épülni a főváros hetedik hídja. - Bővebbet Serly Lajos tulajdonostól, Bp. VII. Akácfa u 13. sz.« Díjmentesen közöljük ezt a hirdetést, hiszen szegény Serly Lajosnak elég pénze veszett oda úgyis abban a Duna-parti kékfestő gyárban, amellyel Ó-Budán kulturális és hazafias missziót akart