Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

lak közé a színpadra és közönség közé. Ez bizony szép feladat. Szép feladat olyan helyen, hol a színpadnak magyarosítani is kell. ... Kisfaludy szelleme segítse Serly Lajost, hogy becsületes vállalkozása oly színvonalon maradhasson, mely nem hazudtolja meg a magyar szellemet. Ennek ápolása megérdemel minden fajta segítséget, lelkesedést és áldozatot. Színpadja magyarosítson, javítson és ne rontson... A III. kerületben van elég művelt és vagyonos polgár. Az ó-budai közönség egy kis áldozatkészséggel fenntarthat egy színházat... (Buda és Vidéke, 1897. I. 10. Erdélyi Gyula) "Az ó-budai Kisfaludy Színházban ma este volt az első népszínmű premiere. Az új színházban, mely a megnyitás óta már egy kissé szikkadt, az érdeklődők köréből szép társaság gyűlt. Nem tölthette ugyan be az egész nézőteret, de lelkesedésével pótolta a hiányzókat. A közönség közt a Margit hídon innenről is voltak, sőt mondhatni többen, mint Ó-Budáról, ahol este fél nyolc órakor már családi körben szeret aludni a bennszülött lakosság. A színházban, míg künn az éjszaka szárnyai borították a csöndes környéket, Géczy István Leszámolás című háromfelvonásos népszínművét adták elő, melyhez a zenét Hoós János írta. Az eredmény mindenkit kielégített. ..." (Pesti Hírlap, 1897. IV. 13.) "Húsvét vasárnapján volt a Kisfaludy Színházban a Corbillon utazása bemutatója. Az énekes bohózat zajos hatást keltett és bizonyára állandó kassza-darabja lesz az ó-budai színháznak. ... A színház zsúfolásig megtelt, a közönség kitűnően mulatott, sokat tapsolt és a függöny legördülte után a szereplőkkel együtt