Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A SZÍNKÖR

szonzás, a felvonások végén való jelenlét, a színfalak mögötti tartózkodás, a kellékes, a zenekari tag, a karszemélyzet (a női kar köteles mindig tiszta alsó öltözetben jelenni meg a közönség előtt, melyből a nadrágnak sohasem szabad hiányoznia!) kötelességeit s büntetéseit. Intézkedik az énekkarról és a zenekarról is. Az igazgatóság - rendezők, karmesterek, balettmester, titkár, főpénztáros, jegyeladó, ellenőr, könyvtáros, gazda és írnok - a személyzet több részére kiszabott büntetést kétszeresen fizetik. Paragrafus részletezi a rendező, a karmester és a hivatalnokok kötelességeit. A színpadi külső- és segédszemélyzethez tartozik az ügyelő, a súgók, a kellékes, a főgépész, a főruhatáros, a világosító, a fodrász, a festő és kasírozó, kik közvetlenül a rendezőtől veszik utasításaikat. Ezek közül az ügyelő és a súgók, akik a színházi bíróság elé tartoznak, a többiek felett maga az igazgató ítél. Szó esik még a törvénykönyvben a fodrászról, a világosítóról (aki a gázgépek kezelője), a házfelügyelőről, végül a munkások és szolgaszemélyzetről, akik közé a szereposztó, a színpadi szolgák, a portás, a díszítő, a zsinórpadlásbeli munkások, az asztalosok, a tűzoltók, a jegyszedők, a világosítók, a szabók, az öltöztetők, a fűtők és seprők tartoznak. Mivel valóban redkívül érdekes s talán tanulságos olvasmány, a Törvénykönyv teljes szövegét mellékletben közöljük.