Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

201. Köteles a balletmester a rendező utasításaihoz képest a balletiskola tagjait meghatározott díj mellett statisztákul kirendelni. 202. A ballet tagjai közvetlenül az ő rendelkezése alatt állanak s neki föltétlen engedelmességgel tartoznak úgy a tanításban, mint a szereposztásban. 203. Az előadásban résztvevő ballet-tagok közvetlenül a rendező felügyelete alatt állanak. 204. Köteles a balletmester az általa betanított önálló balletekhez, ha kívántatnék, a zenét is beszerezni. 205. A balletzene tempóját a balletmester határozza meg. 206. A mennyiben a városligeti igazgatója balletet szerződtetne, ennek tagjai az általános törvények alá esnek. Szükség esetében a balletre póttörvények fognak hozatni. XIV. Színpadi külső- és segédszemélyzet. 207. A színpadi külső személyzethez tartoznak az ügyelő, súgók, kellékes, főgépész, főruhatáros, világosító, fodrász, festő és kasírozó, a kik közvetlenül a rendezőtől veszik utasításaikat. Ezek közül az ügyelő és súgók a színházi bíróság elé tartoznak, a többiek felett maga az igazgató ítél, kivéve a 192. §-ban felhozott eseteket. 208. Az ügyelő a rendező végrehajtó közege. Köteles minden próbán és előadáson jelen lenni, kivéve a kar- és énekpróbákat, s a rendező külső utasításait végrehajtani, az előadás és próbák kezdetére jelt adni, a vádkönyvet nyilvántartani, a próbákat a fekete táblára kiírni s a törvényszéki üléseken megjelenni. A kar és énekpróbák megkezdésére a jelt a karügyelő adja meg, a ki egyszersmind a vétségeket följegyzi. 209. Az ügyelőnek a színpadról mindaddig nem szabad eltávoznia az előadás után, míg onnan a működő személyzet el nem távozott. 210. Az ügyelő köteles megnézni, hogy a tűzoltók helyükön