Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

160. Előadás alatt senkisem jogosult, szereplő társának szükség nélkül utasításokat adni. Ellenben köteles mindenki a más által elkövetett hibát lehetőleg elfeledni, vagy jóvátenni, de csak azon esetben, ha ez által azt, a ki a hibát elkövette, a közönség előtt nevetségessé nem teszi. A ki rossz akaratból ezt elmulasztja, 10 Vkal büntetendő. XI. Az énekkarról. 161. A karszemélyzet tartozik minden rábízott ének, vagy prózaszerepet - kivéve az elsőrangú szerepeket - elvállalni, eljátszani, figuránsnak kiállani és tánczkarban részt venni. 162. Ha a karszemélyzet összesen egyszerre lép a színpadra ki , az ügyelő köteles őket beküldeni, ellenkező esetben , vagy ha különböző helyekről több csoportban kell bemenniük, tartoznak a végszóra ügyelni és arra figyelmeztetés nélkül bemenni. XII. Zenekar. 163. A zenekar közvetlen a karmester felügyelete alatt áll s tartozik előadásokon és próbákon az ő rendeleteinek föltétlen engedelmeskedni, különben a bűnös az engedetlenség büntetése alá esik. 164. A zenekari tag tartozik próbán és előadáson a színpadi zenében résztvenni. Külön díjat csak azon esetben követelhet, ha a közönség előtt kell a színpadon megjelennie, vagy a színfalak közt concerten solot kell játszania, de ily esetben is csak az előadásokért, a próbákért soha. Az ily külön díjat az igazgató határozza meg a rendező és karmester megkérdezése után; a ki a díjat kevesli és el nem fogadja, elveszti jogát a külön díjra.