Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

24. A büntetési pénzek 50 %-a az orsz. színészegyesület nyugdíjalap javára esnek, kivéve azon összegeket, melyek az igazgatónak okozott károkért kárpótlásul ítéltetnek meg. 25. A próbák és előadások alatt a színpadon történt vétségeket az ügyelő tartozik minden figyelmeztetés nélkül följegyezni és a vádkönyvet nyilvántartani. 26. Olyan vádban, melyről a vádlott nem értesíttetett, ítéletet hozni nem lehet s ily esetben a vád a legközelebbi törvényszékre halasztatik. 27. A ki körlevelet, vagy - ha vádlott - a törvényszékhez megidézést aláírni nem akarja, 1 forintot fizet s e vonakodás által semmiféle kötelezettségtől nincs fölmentve. 28. A színházi bíróság csak az intézet művészi tagjai fölött ítél. Ide tartoznak énekes és nem énekes színészek és színésznők, női-, férfi-, zene- és tánczkar, rendező, karmesterek, balletmester, ügyelő, kartanító, súgók, könyvtáros. Az intézet többi tagjai fölött az igazgató tart törvényt, e törvénykönyv értelmében, kivéve a 192. §. záradékában felhozott eseteket . III. Általános magaviselet 29. Ki a színházon kívül elkövetett közbotrány miatt elítéltetik, az igazgató által színházi bíróság közbejötte nélkül azonnal elbocsájtható, vagy félhavi díjra büntethető. 30. Ki az igazgatót, vagy az intézetet, annak elöljáróit vagy tagjait idegenek vagy tagtársai előtt kisebbíti, tekintélyüket, jóhírüket akár a színházban, akár azon kívül bármily módon csorbítja: félhavi díjig büntethető, sőt az igazgató által színházi bíróság közbejötte nélkül el is bocsájtható. 31. A ki a színházi elöljáróknak hivatalos foglalkozásuk közben nem engedelmeskedik, 30 % - 50 ^-ig s ha botrányt vagy kárt okoz, félhavi díjra büntethető, esetleg el is bocsájtható.