Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

I. Alaptörvények. 1. A budapesti városligeti színház minden tagja, ki az igazgatótól szóbeli vagy írott szerződés szerint fizetést húz, ha szerződésében erről külön említés nincs is téve, e törvények­nek föltétlen engedelmességgel tartozik. 2. Senki sem mentheti magát azzal , hogy a törvényeket nem ismerte, vagy nem értette. II. Törvénylátás. 3. Minden fizetést megelőző napon rendes törvénylátás tar­tatik, a vádlókönyvben foglalt vádak felett. 4. A színház tagjai fölött kétfokú bíróság ítél e törvény­könyv szellemében az igazgató vagy megbizottja elnöklete alatt. 5. Az intézet szavazó tagjai minden évad elején az igazga­tó által kijelölt tagok közül titkos szavazat útján és általá­nos szótöbbséggel hat rendes és három pótbírót választanak. E bíróság tartozik mindaddig teljesíteni hivatalos teendőit, míg az új bíróság meg nem választatott. 6. Bíróválasztáskor egy egyén csak egy szavazattal bír. Szavazók: színészek, énekesek, színésznők, énekesnők, karmeste­rek, súgók, rendezők, balletmester, magántánczosok és magántánc­zosnők, titkár, pénztárosok, ellenőr, könyvtáros, főszabó, színpadi gépész, festő, ügyelő és kellékes. A zene és férfikar három-három képviselő által szavaz. A bíróválasztásra minden szavazattal bíró tag tartozik megjelenni, különben úgy büntet­tetik, mintha emlékpróbáról maradt volna el. 7. A ki bíróvá választatott, tartozik e tisztet föltétle­nül elfogadni. A ki hivatalból vádló tartozik lenni, bírónak nem választható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom