Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A VÁROSLIGET

táncszámokat adott 20 és 40 filléres belépődíjért. Ez volt az első délutáni színház a fővárosban, s a sokszor 50 műsorszámot is meghaladó előadásai a kabaré ősének is tekinthetők. A 640 fé­rőhelyes Műszi a periférián fogalom lett, mely színészgeneráció­kat és közönséget nevelt. 1944-ig működött. 1910-ben nyitotta meg a Városligetben Bróriy István a Víg­ szí nkür t , Molnár Ferenc Prológ jávai, Medgyaszay Vilma, Kornai Berta, Németh Juliska, Ferenczy Károly, Gyárfás Dezső és még 16 kiváló színész közreműködésével. Krajcáros színház ez is, ahol Mály Gerő, Somogyi Nusi, Radó Sándor kezdte pályáját. A ligeti látványosságok közé tartozott a Feszty Körkép. Feszty Árpádnak Mednyánszky László és Újváry Ignác közreműködésé­vel festett Magyarok bejövetele című millenniimi panoráma vászna volt. A Feszty Körkép épületében az ezredévi kiállítás alkalmá­val nyitottak színházat, a Jókai Színkör t. Az 500 férőhelyes színház előbb mutatványos, majd kabaré színpad volt. Állandó nyári és téli színházzá 1913-ban alakult, ekkor Szász János ve­zette a Feszty-család tagjaival részvénytársasági alapon. 1915­ben engedélyezték a hatóságok az egész estét betöltő előadásokat is. Évente kb. 70 darabot játszott, köztük 4-5 eredeti bemuta­tót is, alkalmi társulatokkal. 1919-1923-ig Magyar Színpad a ne­ve, 1923-tól ismét Jókai Színkör , egészen 1949 nyaráig. Jelen­tős díszlettárral, ruhatárral, könyvtárral és zenekari felsze­relésekkel rendelkezett. A Városliget a 19-20. századi történelmünk egy-egy viharai­nak is színtere volt. 1838-ban a nagy árvíz elől ide menekült a pesti lakosság egy része; 1848 márciusában itt kívánták megren­dezni a nagy szabadságlakomát, amelyet azután az események túl­haladtak. 1849-ben Hentzi osztrák tábornok ágyútüze elől is ide menekült a lakosság. A Városliget a helyszíne annak a nagyszabású tüntetésnek, amelyet 1871. június 11-én az Általános Munkásegylet szervezésé­ben a levert párizsi kommün áldozatainak tiszteletére rendeztek. A kormány hűtlenségi perrel válaszolt. Itt zajlott le 1880-ban az asztalossztrájk, 1883 májusában a Huber-féle vendéglőben öt­hatszáz péksegéd gyűlt össze. Itt ünnepelték 1890-ben - Magyar­

Next

/
Oldalképek
Tartalom