Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A VÁROSLIGET

A rémtörténeteket kántáló képmutogatókat csakhamar felváltja a panoráma, a mindenttudó csodapók, s a sok mutatványos bódé kikiáltói között szép számmal akadt kerékbetört pályájú értelmiségi, fél-entellektüel, zugíró, s közülük nem egynek alakja legendássá színeződött. Két hajóhinta, három mozgófénykép-színház, Hintz Károly bábszínháza, a Hippodrom-lovarda, a Barokaldi-féle Néparéna, a Beketow Cirkusz, később, a húszas évektől kezdve a Jardin de Paris, a Casino de Paris nevű mulatók vonzották a szórakozni vágyó publikumot. A vurstli legtöbbet támadott intézménye a Panoptikum volt. A benne látható dolgok közelebbi meghatározása: Plasztikon - Bonctani Múzeum. A ligeti színházak közül 1890-ben nyílt meg a Hóköm Színház , amely nevét és igazgatóit többször váltogatta. Megnyitásakor jellegét az szabta meg, hogy Galló György, a Népszínház volt gépészmestere ötletes, látványos trükkök technikai megvalósítója is volt. Afféle krajcáros varieté volt, s míg egyfelől felhasználta a ligeti kikiáltók szokványos propagandafogásait, másfelől nagyobb színpadi felkészülést kívánó tündérjátékok, lovagdrámák bemutatásával is kísérletezett. 1893-ban Vaudeville Színház (Horváth Zsigmond igazgatásával), 1899-ben Dalos Színház (Zöldi Márton vezetésével) néven működött. 1904-ben Fővárosi Kis Színkör néven az akkor már népszerű színész, Sziklay Kornél remek nyári színházat csinált itt, operettekkel, népszínművekkel. Titkára Bródy István volt. Sziklay halála után fia, Sziklay Béla Colosseum néven működtette nagy sikerrel, ugyancsak délutáni színházként. Galló György rangosabb vállalkozása volt, amikor Szalkay Sándor színésszel 1899-ben megvásárolta a Magyar Műszínkör

t. Ebben a fateátrumban Galló olyan színpadtechnikai felszereléseket épített (süllyesztők, mennydörgést, szélvészt, záporesőt utánzó készülékek), amilyenek ebben az időben a többi színházakban nem voltak. Mindjárt megnyitásakor nagy hatással mutatta be az Ezeréves Magyarország c. tündéri látványosságot. Színháza odacsalogatta a Fisch-féle varieté német közönségét is. Műsorán rendszerint ilyesféle látványosságokat (

Utazás a tenger alatt

, Sztrogoff Mihály

)^ részint egyfelvonásosokkal váltakozó ének- és