Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÁRSULATA

magyar nyelvre (HÁROM PÁR CIPŐ, A LENGYEL ZSIDÓ, SZÁZSZORSZÉP, ADÉL, vagy SZÍNPAD A SZÍNPADON, VARAZSTÜNDÉRFÁTYOL, A SAINT-PLEURJ ROZSA, RABLÓK, stt.l Toldyné Bujka, Janka

. Toldy Ferenc felesége. Színpadra, lépett 1859ben. Meghalt 1874-ben. ¥Izvári Gyula. 1841-1908. Színésznek állt 1859-ben. 1862-ben a. Budai Népszínház tagja, ma.jd ismét vidéken játszott. 1866-72-ig a. debreceni színházban, innen a Budai Színkörbe, ma.jd az István téri Színházhoz szerződött s ennek főerősségévé vált. Városszerte népszerű, amikor 1873» IV. 1-én Szigligeti a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A legnagyobb magyar komikusok, közül való volt, aki nem nélkülözött tragikomikumot sem. Magyar szerzők közül különösen ap o sana k, Szigeti. Józsefnek darabjaiban remekelt $TÉN BAKANCSOS . . . ) . 1873-ban a.z István téri Színházhoz szerződtek: Arvai Antal 1851-ben lett színész; szép, „magyaros" külsejű férfi volt. Neje Dunai. Eliz, 1863-ban kezdte a, színipályát. Balogh Árpád I857-I925. Balogh Alajos színigazgatónak, aki Miklósyval igazgatott is, a fia; apja társulatában kezdte pályáját, majd annak halála, után ő is igazgatóvá lett. Kitűnő zenész is volt. Bakonvi István^ I84I-I909. 0 alapította, az első magyar daltársulatot Pesten, 1864-ben a Komló Kertben. 1880-ban a. Nemzeti Színház súgója, lett. Neje Balogh István leánya, Etel, j ónevű primadonna.. Miklosy színházánál Offenba.ch operettjeinek címszerepeit énekelte. A Beleznay és a, Komló Kert társulata után az Opera.ház tagja lett, ahol 30 évi működés után vonult nyugalomba,, 1905-ben.