Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

Nem külön Thal ja, czélj ára épült csarnok, egy gyárat alakítottak át, de hivatása, a falai közt berendezkedő ügyességtől és szellemtől függ." (Vasárnapi Újság, 1897. 9.SZ. 140.p.) A Józsefváros nevét a Szent Józsefről nevezett barokk plébániatemplomáról nyerte 1777-ben. Kialakulását, terjeszkedését kezdetben gátolta Pest város majorja, és a, mellette lévő városi téglavető, a Rókus-mező, valamint a grófi uradalmak majorsági telkei. A külvárosok kialakulása, során a Józsefvárost Pacsirtamezőnek, majd Első Külvárosnak nevezték. Egy-két emeletes házak váltakoztak itt is, amelyek bői csáka Ludoviceum katonai intézmény épülettömbje emelkedett ki. Mögötte volt a főváros egyik leg régibb parkja,, az Orczy kert, előtte a. Füvészkert.