Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

IRATOK

költségeit és dija.it is ugy mint a.zok neki a, hatóság részéről felszámíttatni fognak, a. városi házipénztárba, megtéríteni. 5/. Köteles nevezett színigazgató az engedélyezett határidő lejárta után, va,gy az előtt is, amennyiben ez idő alatt a végleges népszínház felépülne, s így a hatóság ezen ideiglenes népszínház fennállását nem tartaná célszerűnek - a, színházi épületet a hatóság felszólítása napjától számítandó fél év alatt saját költségén minden kártérítési igény nélkül lebontani, eltávolítani és a telket előbbeni állapotába helyezve a, város birtokába vissza.bocsátani - megjegyeztetvén, hogy amenynyiben ezt nem teljesítené, a hatóság fennebb nevezett színigazgató költségén fogja, a.z épületet eltávolita.ttatni, mely eltávolitási költségek fedezésére a színházi épület anya.ga s annak belső felszerelvényeivel is fordíthatók lesznek. 6/. Köteles Miklósy Gyula, színigazgató az engedély kiadásától számított egy év alatt, vagyis 1873. évi szeptember hó 5-ig a színházat felépíttetni s abban a, szini előadásokat megkezdeni, ha azonban a megkezdett színielőadások hat hónapig szünetelnének, jogában áll a városnak - éppen úgy mint az előbbeni 5-ik pontban, nevezett színigazgatót a. színház lebontására, kötelezni s esetleg a, lebontás költségét foganatosíttatni. 7/. Az engedélyezett népszínházra, nézve köteles vállalkozó magát minden tekintetben a fennálló hatósági és rendőri szabályoknak alávetni és úgy a tanács, mint a városi kapitányi hivatal rendeleteinek és utasításainak pontosan eleget tenni. 8/. A jelen szerződéssel egybekötött bélyeg, s netáni egyéb költségek egyedül vállalkozó által viselendők. 9/. Másrészről Miklósy Gyula színigazgató ezen szerződést minden pontjaiban elfogadja annak megtartására magát kötelezi, alávetvén magát egyszersmind a. netalán előforduló vitás kérdésekre nézve a. szab. kir. Pest városa által szabadon vála.sztaudó