Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom megyei Levéltárban, 1816-1944 (Színháztörténeti füzetek 74., Budapest, 1983)

BEVEZETŐ TANULMÁNY - II. SZÍNHÁZI IGAZGATÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS 1850-1867

Az 1848-ig terjedő feudális kori vármegyei iratanyagban Esztergom színháztörténetére mindössze egy iratcsomót találunk. 1826. augusztus 16-án kirabolták az esztergomi Bakócz kápolnát. A nyomozás során gyanúba keveredtek a Baky Gábor igazgató vezetése alatt álló magyar szinjátszó társaság tagjai is. Bekisérték őket a városházára, és az itt tett tanúvallomásaikat küldte fel a város a vármegyének. Ezekből elsősorban a szinészek életrajzi adataira derül fény, amelyek máig ismeretlenek voltak. Vallomásaikból megismerhetjük a vándarszinészek mindennapi életét, s hogy milyen volt kapcsolatuk a város lakóival. Hasznos és értékes források az anyakönyvek. Az egyházi anyakönyvek másolatait 1828-tól őrzi a Komárom megyei Levéltár. Az 1836-os házassági anyakönyv Abday Sándor színigazgatónak és a társulatnál működő másik két szinészpárnak a házasságkötését tartalmazza. A XIX. század első felének vidéki színészetére vonatkozó nyomtatott emlék kevés. Ezért kiemelkedő jelentőségű sokszor a jelentéktelennek tűnő levéltári forrás is. II. SZÍNHÁZI IGAZGATÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS 1850-1867 Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukása után az abszolutizmus bevezetésével a korlátlan önkényuralom időszaka következett a politikai és kulturális életben egyaránt. Az országot öt katonai kerületre osztották, polgári igazgatásukat pedig a Belügyminisztériumtól függő Helytartóságra ruházták. A kerületek megyékre és járásokra oszlottak, amelyeket minden önkormányzati joguktól megfosztottak. A katonai kormányzat időszakában kialakított reform értelmében a megyék közigazgatásának vezetője a helytartónak alárendelt megyefőnök volt. A szabad királyi városokat a kerületi főbiztos alá rendelt polgármesterek igazgatták. A provizórium időszakában (1851-1853) a katonai és polgári igazgatás szétválása után uj területi beosztás jött létre, amely elsősorban az ország földrajzi adottságait vette figyelembe. Ez Komárom és Esztergom vármegyét is érintette. A történeti határokat figyelmen ki7