Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957)

közölte, 3 végrehajtásukat erélyesen megkövetelte. De rendezéseihez képzőművészeti alkotásokból is meritett ihletet. Így nyújtott ötletet a bizánci mozaik A láng

ban; Monet vagy Degas a Bohémélet

ben; Mészöly a Bánk bán Tisza-parti jelenetéhez stb. A pszichológiai világitás alkalmazása, mely nem is a reális sötétedést, világosodást, hanem a zenében kifejezésre jutó hangulatokat kiséri, elsősorban az ő nevéhez fűződik. ő teremtette meg Nadasdy Kálmánnal közösen a realista magyar operarendezést és operajátszást. Ő tervezte és rendezte 1933-tól néhány éven át a Tatai Ünnepi Játékokat az Eszterházy-parkban ; Banff

y Miklós főrendezősége alatt a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezett és tervezett. "Salzburg felismerte, hogy mit kapott Reinhardttól, Szeged - úgy tett, mintha nem lenne tisztában, mit adott a játékok révén Bánff

y Miklós és Oláh Gusztáv" - irta Pásztor József 1933-ban. A harmincas évek elején született meg a Margitszigeti Szabadtéri Szinpad terve, s első művészeti vezetői között Oláh Gusztáv is helyet foglalt. Oláh korán felismerte, hogy Erkel müvei a zeneszerző intencióinak tisztább kifejtése érdekében dramaturgiai átdolgozásra szorulnak. Ö kezdeményezte a Hunyadi László és a Bánk bán felújításait és Nadasdy Kálmánnal átdolgozta a Bánk bán szövegét is. Különösen érdekelte a balett, az emberi mozgásnak ez a zeneileg megfogalmazott világa, s a mozgó testeknek a díszlethez és jelmezhez fűződő kapcsolata. Tanulmányozta és pontosan ismerte az orosz balett történetét, Gyagilev és Fokin működését. Különleges érdemeket szerzett a harmincas években szinre került balettek rendezésében és színpadképeinek megtervezésében. De Jókai ötletéből ő irta a Debreceni diáktréfa c. táncjáték szövegét, deiner Leó zene-