Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig. 1904-1944 (Színháztörténeti füzetek 56., Budapest, 1974)

Rövidítések

VÁRSZÍNHÁZ /I., Szinház u.3./ A magyar szinészettörténet egyik legnevezetesebb emléke a budai Várszinház, valamikor karmelita templom volt. 1786ban Tuschl Sebestyén német színigazgató javaslatára a bezárt templomot Kerapelen Farkas tervei szerint színházzá építették át. 179o. október 25-én tartották az első magyar színielőadást Kelemen László társulatának színészei. Több évtizeden át a Nemzeti Szinház, az Operaház, a Népszínház rendezett benne előadásokat, a Színiakadémia itt tartotta vizsgaelőadásalt; 1919» szeptember 24-től 192o őszéig Komjáthy János szinész, színigazgató társulata, 192o. november 3-tól 1921. március 31-ig Sebestyén Géza társulata, végül 1921. októbertől 1924. májusig Czakó Pál társulata játszott benne. Az épület a második világháború során súlyosan megsérült. "Ember aligha tudja megérteni: mi az oka annak, hogy a nemes történelmi hagyományai fölött virrasztó, puritán Budának miért nincsen még mindig állandó színháza..." /Szomaházy István

: Vándorszínészek, anno 1921. Színházi Élet, 1921. 15,az./ Komjáthy János társulata 284. Osiky Gergely: BUBORÉKOK. Vj. 3 fv. " Kend.: Metrik József. 1919. IX. 24. 285. Szigeti József: RANG ÉS MÓD. Szm. 3 fV. Rend. : Komjáthy János. LX. 26. 286. Sardou, Victorien: A JÓ BARÁTOK. Vj. 4 fv. Ford.: Szerdahelyi Kálmán. Rend.: Thury Elemér. LX. 27. 287. Hejermans, Hermann: LOTTE. Erkölcsrajz 4 fv. Ford.: Moly Tamás. X. 11. 288. Bérezik Appád: AZ IGLÓDI KISPAP. Nétdes szm. 3 fv. Rend.: Petrik József. X. 12.