Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora. (Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Bevezető

TITM9J9 At 1« tönkretett* • 1916-ban átadta a ?5városi Orfeumot Keleti Árminnak és Hibner Miksának, a Révai ut­cai folles Caprice tulajdonosainak, egy év múlva asónban a részvénytöbbséget Bálint DessŐ, a Hoyal Orfeum időköz­ben meggazdagodott igazgatója sserezte meg, s Így as épület as 6 tulajdonába ment át. Bár a ?5városi Operettszínház története as üsletl szabadverseny ékes illusztráció Ja lehetne, as Or­feumhoz néhány jelentős művészi esemény is kapcsolódik. 1899* Julius 25—28-ig ezen a színpadon vendégszerepelt először Budapesten Max Beinhardt a berlini Deutsches Sieater egy alkalmi együttesével. Beinhardtot akkor mint sslnésst, Tolsztoj A sötétség birodalma Akim szerepében iMerhette meg a fővárosi közönség. 19oo-ban Sezessions­bühne néven lépett fel ugyanez a társulat, szintén a Tó­városi Orfeum színpadén, 19o2-ben pedig Reinhardt már saját Schall und Bauch nevü hires kabaréjával vendégsze­repelt ugyanitt. Az Orfeum egyik helyiségében nyílt meg 19ol­ben as elsó magyar kabaré is, Tarka Színpad néven, ame­lyet Zoltán Jenő, a Budapesti Hírlap munkatársa alapí­tott; 1919-ben pedig ugyancsak rövid ideig működött itt a fővárosi Kabaré, Harsath Imre vesetésével. As 1922. év nagy változást hozott as épület történetében. Ben Blumenthal, amerikai színházi vállalko­só, aki elósó évben megvette a Vígszínházát, most Bálint Dezső örököseitől kibérelte a Fővárosi Orfeum épületét és szintié zsé alakíttatta át. A munkálatok elvégzésére Vágó Iássló, Málnai Béla és Szentgyörgyi István kaptak megbízást. 1922. december 22-én nyitották meg as uj fő­városi Színházat földes Imre és Buttykay Ákos Olivia hernegnő oimü operettjével. A fővárosi Operettssinhás nevet a aslnhéz caak 1923* február 9-én vette fel. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom