Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora. (Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Bevezető

Sgy évig többnyire más színházak társulatai vendégszerepeltek színpadán, mert bár az épület elkészült, egy uj operettegyüttes szervezéséhez időre volt szükség. A Király Színház kitűnő társulata veszélyes konkurrenclát jelentett, a Városi Színház is sok operettet játszott, sőt 1921-től az egykori Friedmann Orfeumból átalakított Blaha Lujza Színház ugyancsak operettszínházként indult. Az első világháborút követő nehéz gazdasági viszonyok is hosszú ideig akadályozták az uj operettszínház kibontakozását. Blumenthal kedvét vesztve 1926. december 1-én átadta a színházat Faludl Sándornak, aki 1929. december 13-ig vezette. Ekkor már éreztette hatását a gazdasági világválság a színházak területén is. Kabos Gyula Fővárosi Művész Színház néven drámai színházat nyit az épületben, de 1929* december 21-től 193o juniusáig tartó kísérlete kudarccal végződött. 193o. szeptember 2otól Sebestyén Dezső igazgatja a színházat, régi nevén, de a válságos években a gyér látogatottság miatt több izben hosszabb időre is kénytelen bezárni. 1936 szeptemberétől 193S juniusáig Művész Színház néven ismét drámai színházzal kísérletezett az épületben Bárdos Artúr, aki kétéves sikertelenség után lemondott. A Színművészeti Kamara megalakulása után, a kamara támogatásával Seregi Andor és Sziklai Jenő vették át a színház vezetését. Lemondásuk után 1941-ben Bubik Árpádot nevezték ki igazgatónak, de ő, síivel Berlinben is volt színháza, egy óv múlva felmentését kérte. 1942-ben Bánky Róbert és Orosz Barna bérelték ki a háborús események miatt egyre gyérebben látogatott színházat. 1944. december 2-án a megsérült Nemzeti Színház társulata itt tartotta Gárdonyi Géza Annuska felújítását. 1936-tól a Király Színház végleges bezárása után a Fővárosi Operettszínház az operett terén tulajdonó