Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora. (Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Bevezető

A aal értelemben vett operett, mint műfaj, I860ban jelent meg először Magyarországon* A Nemzeti Színház színpadán november 21-én mutatták be Offenbach Eljegyzés lámpafénynél c. operettjét, amely egy csapásra meghódította a magyar közönséget. A műfaj rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert. Offenbachnak 1865-ban, a Budai Népszínházban bemutatott operettje, a Dunanan apó egyfolytában már lo4 előadást ért meg. Az 1869-ben megnyílt Gyapjú utcai német színház műsorának már jelentős részét az operett tette ki, a vezető szerepet azonban 1875->től kezdve a pesti Népszínház ragadta magához, amit az a körülmény is elősegített, hogy a népszínművekre szerződtetett énekes gárdáját az operettekben is kitűnően fel tudta használni. Jellemző a műfajnak a századforduló éveiben egyre növekvő népszerűségére, hogy operettszínháznak indult 1897-ben a Magyar Színház is, 19o2-ban pedig kizárólag operettek előadására építették a Király Színházat, amelynek társulatát is már az operett sajátos igényeinek megfelelően szervezték meg. 19o7-ben ugyan bezárta kapuit a esődbe jutott Népszínház, viszont az 1911-ben megnyílt, 5ooo személyes nézőtérrel rendelkező Népopera /1917-től Városi Színház/ igen sűrűn tűzött műsorára operetteket. S hogy a fővárossá növekedett Budapest a nyári hónapokben se nélkülözze a könnyű szórakozást, a Budai Színkör ebben az Időben kizárólag operetteket játszott. Az operettműfaj legkésőbbi képviselője, a Tóvárosi Operettszínház csak 1922 végén kezdte meg működését egy már fennálló épületben, amely ekkor közel harminc évem múltra tekinthetett vissza. A színházat 189*ben Somossy /Singen/ Károly építtette a Pellner ée Helmer 3