Alpár Ágnes: A Belvárosi Színház műsora. (Színháztörténeti füzetek 44., Budapest, 1965)

1936-ban Bárdos Artúr ismét uj vállalkozásba kezdett: az Operettszínház helyiségében létesült Művész Szinház szeptember utolsó napjaiban nyitotta meg kapuit A Velence i kalmá

r uj előadásával. Programja gerincét egy 5 darabból álló bemutató sorozat, a Világirodalmi ciklus alkotta, amelynek első darabja A velencei kalmá

r, második Shaw Az ördög cimborája

, harmadik Seribe Egy pohár viz, negyedik Molnár Ferenc Lilio

m s az ötödik Franz Theodor| Csokor 1918. november 3» cimü drámája volt. 1

93

8 januárjában a Belvárosi- és Művész Szinház igazgatóhelyettese és főrendezője UÖth ÜáncLor lett. 1938 l , juniusában Bárdos lemondott, a Belvárosi ÍUXMÍUALLII TgSü^atója pedig dr. Hermán Richárd lett, aki szerződést kötött 0 s Bárdossal a művészeti igazgatói állás vállalására. Góth * Sándor továbbra is mint rendező szerepelt. 1939 elején Hermá

n igazgatót eltávolították a szinház éléről s a szinház átvételére kft. alakult. A Színművészeti és Filmművészeti Kamara támogatásával a szélsőjobboldali Patkós Györgyöt, a Nemzeti Szinház volt titkárát bízták meg az igazgatói teendőkkel. A szinház azonban egy év múlva megbukott s 19^0-ben a nagy multu intézmény bői híradó mozi lett. A Renaissance Szinház szinpadán vendégszerepelt Gaál Franciska (

Csitr

i, Marik

a), Makay Margit (

Rivier

a

), Somlay Artúr (

Haláltán

c, Hamle

t), Kabos Gyula (

Téged i

si, A Waterlooi csat

a. Dorlna és a véletle

n), Cs. Alszeghy Irma (

Kisértete

k), Palásthy Irén (

Dorina és a véletle

n), Turay Ida (

Baj van Zsófiva

l!), Aknay Vilma, a bécsi Burgtheater tagja (

A háre

m), Tőkés Anna (

A csodaszarva

s). Törzs Jenő (

A trónörökö

s), Csortos Gyula, Jávor Pál (

Hol a férje

m?. Tökma

g); a Belvárosi szinpadán: Bajor Gizi(

Gyermektragédi

a), Márkus Emma (

A negyvenéves asszon

y, Tiéd a szive

m), Somlay Artúr (

Kékszakáll nyolcadik feleség

e. Ütköze

t, Sári - 5 -