Kenyeres Ágnes: Egressy Gábor levelei Kazinczy Gáborhoz (Színháztörténeti füzetek 35., Budapest, 1960)

hanem oily tartalom, melly sziwiszonyokban gazdag, 3 melly családtagokat tüntetne föl inkább, mint polgárokat; az az, hogy az előtért családérzelmek képeznék, a háttért pedig polgáriak; amazok a házi levegőt éreztetnék emezek a külsőt minők Rómeó, Othello, és Lear meséi. Ha szerencsém lehetne veled találkozhatni: fölkérnélek, hogy illyesmit elő szóval mondanál el nekem: ama mélységekre ható lélektani pillantással, s a kedélynek ama ragyogó szinpompájávai, melly ékesenszólásodnak eredeti sajátja,

s mellynek delejes varázsa belém ihletet lehelne. így azonban csak arra kérlek:ne terheltessél engem illy történeti pontokra utasitani egy pár irott szóval, ha majd kedved és időd lesz. Gyönyörrel olvastam Goethei forditmányod mutatványát, s egyetértek Toldyval abban,a mit felőle mond, kivéve azon szavát, melly a mü személyeinek rangi felsőbbségére vonatkozik. Mert a szellemi fensőbbség nem szükség hogy rangi felsőbbséggel párosuljon, s a mü birhat a szépség minden kellékeivel a nélkül, hogy személyeinek rangi felsőbbséggel kellene bimiok. Mennyire át kell vala élned a költő lelki életét,hogy a bensőség illy hévvel éreztesse magát az előadáson! Nyelved könnyű,folyékony, keresetlen: épen nekünk való. Csupán há rom szó ütötte meg a fülemet: "halk ködre" és "Élvezsz".. Tudod: e két k, és zsz

. igy egymás szomszédjában, kissé nehéz kiejtésüek, ha Őket Összeolvasztani nem akarjuk. Azon ban e csekélység müved érdeméből mit se vonhat le az előtt a ki az illy fordítás nehézségeit tapasztalásból ismeri, mint én is. Minthogy az egészet még nem ismerem: a színpadi elő adás szempontjából hozzá nem szólhatok. A németek e müvet nem igen adják. Két évnél többet töltöttem összesen németország színházaiban és ezt sehol sem láttam. Én e hó 16-dikán megyek M.Szigetre, Nagyváradra és Szegedre játszani. Nőm pedig leányommal ugyanakkor Diós -