Kenyeres Ágnes: Egressy Gábor levelei Kazinczy Gáborhoz (Színháztörténeti füzetek 35., Budapest, 1960)

Nagyvárad, Sept.2o 1857. Kedves jó Gáborom! Ellenállhatatlanul meg kell neked Írnom, hogy beléd újra meg újra szerelmes lettem; nem éppen azért, mert Te is folyvást szeretsz engem, - ámbár e részben Bem vagyok kevésbbé önző, mint más akárki, - de azt hiszem, hogy még akkor is szeretnem kellene téged, ha ugy állanék hozzád, mint e-cy karzati néző áll én hozzám: ismeretlen távolságben. Mondhat atlanul jól eset; látnom,hogy szived lelked ifjúsága még mindig az, ami volt pesti diák korodban.Mi testi törtságedet, vagy inkább lazultságodat illeti:azon kedves Gáborom három hónapi vizgyógyitás segiteni fog de nem otthon, hanem Tátra-füreden, vagy Graefenbergben. Kérlek légy szives alázatos köszönetemet általadni Ó* nagyságának,illetőleg nagyságaiknak azon nyájas vendégszeretetért, mellyet velem éreztetni méltóztattak. Nem képzeled mennyire restellem utitársaságomat, mellyben ott meg kelle jelennem:de nem rázhattam le a nyakamról. Hátha még elmondanám az egész uton történtteket! ... mint árultak és adtak el Egerben s Gyöngyösön egypár száz kalendáriumot... sat... Alig várom hogy időt nyerhessek Tassot^ elolvasni. Majd megírom aztán neked, vagy megmondom:lehet-e belőle a szinpadon valamit csinálni.Különben én Goethe drámáit,mint illyeket,nem sokra becsülöm. Ismerem tőle Faustot ,Clavigot , Egmontot és Iphigeniát.Azonban, hogy rosz drámák is lehetnek igen jeles elraemüvek: épen Goethe bizonyitotta be^. Ki tehát az irodalmunkat Goethe müveivel megajándékozza: a nemzetnek hálát érdemlő szolgálatot tesz. Könnyen lehet,hogy ha majd a télen Miskolczra megyek, menet is felétek veszem utamat:hogy társaságodat rövid idő alatt is gyakrabban élvezhessem.