Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 24., Budapest, 1960)

1914-ben a színházat átépítette Vágó László építész. Uj előcsarnok épült, a nézőtér férőhelyei ügyes átrendezéssel jóval ezer fölé növekedtek. 1914 december 19-én nyilt meg újonnan a azlnház Földes Imre Kapitányné c. vígjátékával, Kegedüe Gyulával a főszerepben* Az eloő világháború folyamán a Magyar Színház is beolvadt az Unió Színházépítő Rt.-ba, majd ennek bukása után uj vezetéa alá került. 1925-ben Neumann Dezső vette bérbe az Unió csődtömegétől, Falud! Jenő igazgatta. 1929 június 19.-én a színház konzorciummá alakult. Ez év azeptember havában Bródy István a művészeti vezető, majd rövid ideig Relie Pál. A vezetés ezután gyors egymásutánban váltakozik. 193o-ban Rácz György vezérigazgató veszi át, aki PUnkösti Andorra bizta az igazgatói tisztet. Néhány havi működése után Torday Ottó az igazgató. 193o szeptembertől Bárdos Artúr a színház művészeti vezetője, A húszas években a színház újra visszatért az operettekhez /főleg a modern franciákhoz/, de kevés erediaénnyei. Az 193o/31. évad végén a színház hosszabban szünetelt, június 1-től október 15-ig. A vezető ekkor Juhi Marcell igazgató, aki már az előző évad folyamán átvette a színházat Bárdos Artúrtól. A szezon közepén azonban becsukott, s bár január 16.-án a sajtóban még meghirdette Kellér Andor és Lukács István "A hazug fráter

" c, bűnügyi darabja január 23.-i bemutatóját, a valóságban január 17.-én játszott utoljára. A szünet ezúttal 1932 szeptember közepéig tartott. Az 1932/33-as évad a Belvárosi Színház volt igazgatóinak, Heltai Jenőnek és Bródy Pál dr.-nak, valamint Wertheimer Elemérnek, az Andrássyuti Színház igazgatójának uj rezsimje ban indult meg. Ez a vezetőség nemcsak anyagilag volt felkészültebb, de jobban is értett a szinházigazgatáshoz, mint a Beöthy