Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 24., Budapest, 1960)

László távozása után következett igazgatók. Különleges erősségre tettek szert, midőn á Nemzeti Ssinház éléről nyugdíjazás folytán eltávozott Hevesi Sándor került a színház rendezői székébe. Kleinte az Andrássy-uti Színházból és a Belvárosi Színházból áthozott darabokkal kísérleteztek /Torookól menyasszony

. Fruska

. Vadvirág

/, később jelentősebb sikereket értek el a Viki

. A néma levente c. vígjátékokkal és Az ür katonái o. színmüvei. 1937 október 29.-én ülte meg a színház 4o éves fennállását. Bzen az Ünnepi beszédet Hevesi Sándor mondta, utána az Ő rendezésében játszották el Shakespeare III. Richárdját nagy sikerrel, Törzs Jenővel a főszerepben. Fájdalmas veszteség érte azonban a színházat Hevesi Sándor 1939 szeptember 8.-án bekövetkezett halálával, valamint azzal, hogy a szinészkamara felállítása után az igazgatóság távozásra kényszerült. A társulat ekkor ismét kabaréelőadásokra tért át, filléres alapon. Bs a helyzet, hosszabb szünetekkel tarkítva, 194o március közepéig tartott. Ekkor Csathó Kálmán iró, a Nemzeti Színház rendezője került a színház élére. Egy évig vezette, majd 1941 őszétől Bánky Róbert vette át az igasgatást. "Uj Magyar Színház" elmen indította el a színházat, amelynek műsorán többek között néhány klasszikus mü is szerepelt, Grillparzer Medeája

. HffmpftlWftm Hensohel fuvarosa

. Strindberg Haláltánca

. Pirandello Mi az Igazság c. parabolája s nagy sikert aratott Szilágyi László-Fényes Szabolcs Vén diófa. Tóth Miklós -Buday Dénes Tábornokné

. Bisemann Mihály Őfelsége a mama c. operettekkel. Utolsó bemutatója Tóth Miklós Utoai ismeretség c. vígjátéka volt, Ezzel a darabbal lezárult a régi Magyar Színház élete. A felszabadulás után 1945 márciusában helyet adott az ostrom alatt megsérült Nemzeti Színház társulatának,