Koch Lajos: A Király Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 21., Budapest, 1958)

indult színháznak nagy küzdelmébe került, mig a közönség beszökött. A 124 tagu jó erőkből szervezett társulat súlyos harcban verekedte át az első évet. Tizenkét darabot mutatott be, de as úgynevezett "bombasiker" nem jött meg. A második évad elején asonban merész kanyarulattal az angol burleszkoperett táncoemó kái divatjának tetőfokán a színház bemutatott egr napsugaras, meleg aenéjü, elbájoló darabot, amely uj hangot, friss levegőt varázsolt a azinpadrat a szooiálla mondanivalójában is nevezetes János vitézt. Az 19o4 november 18-án lezajlott bemutató után csakhamar kiderült, hogy János vitéz nemcsak a törökök ellen harcolt vitézül, hanem az uj magyar irány és az uj azinház érdekében la. A Király Színházban 689-as

er került színre. Ettől kezdve as intését Európa egyik jelentékeny operettszínházává fejlődött. Külföldi színigazgatók csodálatát is kiváltó magasnivóju operettstllus született mag* A ssásaa sorosat itt már nem volt ritkaság. Te hetséges zeneszerzők jutottak szóhoz, Kacsoh Pongrác, Buttykay Ákos, Huazka Jenő, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Vlnosa Zaigmend. A mintaszerű előadásairól hires színház eredeti bemutatóira szívesen eljöttek a külföldi színigazgatók, hogy színházaik számára jő vásárt csináljanak. Beöthy 1925-ig igazgatta a Király Színházat.