Ribi Sándorné: Varsányi Irén. (Színháztörténeti füzetek 18., Budapest, 1957)

- 2 A Vígszínház volt művészi otthona, ott játszott és keltette életre Bródy Sándor "Tanítónő"-;) ét, "Dadá"-jáaak Erzsikéjét, Molnár Ferenc "Liliom"- ának Julikáját, "Hattyú"-jának Alexandráját és a magyar Írók darabjainak egész sorát. "..Lényének, gyönyörű belső lelki színeinek pompája ezekben tárult fel teljes ragyogásában" - irta Hegedűs Gyula. Sohasem volt hűtlen a Vigszinházhoz, nem lépett fel máshol: az utolsó években már alig játszott* Nem betegsége akadályozta, hanem a színház vezetés mellőzte ezt a kivételes tehetségű, igazi művészt* "Az utolsó esztendőkben - miért ne mondjuk ki - árva maradt Varsányi Irén, aki nélkül valamikor magyar színpadi művészetet elképzelni sem lehetett, panasz nélkül tűrt,nem gőggel, mert ezt nem ösmerte, de az ő páratlan nemességével" irta a Magyarország 1932-ben. Az utókor számára nagy veszteség, hogy ennek a gyönyörűen beszélő, minden érzésbeli árnyalatot kifejező színésznőnek a hangját nem örökíti meg egyetlen egy hanglemez sem. Veszte ségeink közé számithatjuk azt is, hogy ezt a mindig artiszti kus, a legszélsőségesebb Indulatokat is finom eszközökkel kifejezni tudó egyéniség mozgását a film sem örökítette meg.Kortársainak és pályatársainak elismerésére szoritkorunk,akik mindenkor a legnagyobb tisztelettel és szeretettel adóztak művészetének* "Gyönyörű utja volt. A gyöngédlelkü szerelmes, törékeny asszonyok, a fiatal, bájos, piruló leánykák egész virágos keltjén át jutott el a szinészdicsőség tetejére" - irta róla emlékezéseiben Hegedűs Gyula* Varsányi szerepeit az Országos Széchényi Könyvtár Szin házi Osztályán található vígszínház! szlnlapokból áüitottuk ösz sze* A szerepösszeállltásban szigorúan ragaszkodtunk a színlapok adataihoz, azokon nem változtattunk*