Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Máriusz Orskit A Források Színháza. Megközelítési kísérlet

elképzeltet és sz "istenséget", ami abszolút személytelen, a világgal és a lélekkel azonos. Az embernek szeretnie kell istent "mint nem-Istent, nem-lelket, személytelent, alaktalant, tiszta, világos egységet...". Az ember feladata tehát, hogy önnön lelkében megsemmisítse "Istent", hogy teljesen egyesülhessen az "istenséggel". Az emiitett misztikus állapotok semmi szin alatt nem járnak együtt a belső káosszal, az értelem iránti megvetéssel, a szabadossággal vagy az extatiku s érzelgősséggel. Valamennyi misztikus tanítómester, függetlenül attól, hogy milyen korban és kultúrában élt, igyökezett ezt elkerülni, s ennek szellemében irtotta a szélsőséges lelkiállapotokat. Nagy súlyt fektettek ezzel szemben a hétköznapi eprólékosságra, a testet, s annak szükségleteit érintő apró dolgokban megnyilvánuló fegyelemre. Mintául szolgálhatnak a sivatagba visszavonult atyák a kereszténység első évszázadaibői, akik a tökéletességig fejlesztették az önmagukon való uralkodás tudományát: a "felkészülést", saját terük megszervezését, hogy miként tekintsenek önmagukra és hogyan lássák magukat, ami végülis az idegenség felszámolásához vezet. És ime, ismét visszatértünk a "figyelem" fogalmához, melynek köszönhetően az ember újra harmonikus viszonyba kerül mindazzal, ami őt körülveszi. A "figyelem" megsokszorozásának köszönhetően elért "átúszás", az egység érzése a látszólag nyilvánvaló igazságok közvetlen megértéséhez vezet. "Nem arra kell törekednünk, hogy új dolgokat értsünk meg, hanem arra, hogy türelmesen, erőnket megfeszítve, módszeresen eljussunk odáig, hogy teljes önmagunkkal felfogjuk a nyilvánvaló igazságokat." Igy irt Simone Weil, s még hozzátette: "A legátlagosabb igazság is, ha betölti egész lelkünket, revelációként hat". És még: "A tökéletesen tiszta figyelem - imádság". Megesik, hogy mikor valakiről beszélünk, elismeréssel állitjuk: "alapvetően figyelmes". Kicseng ezekből a szavakból a meggyőződés: ez az ember birtokolja „a látás, a hallás, a kiegyensúlyozott testtartás képes-* ségét. Érzi a talajt a talpa alatt, érzi, hogy gyökerei vannak, Grotowski vállalkozásában, annak jelenlegi szakaszában, mindenki a maga módján keresi a forrásokhoz vezető utat. Kiderül azonban, hogy ez /egy-egy konkrét tevékenység során/ mindig a külsőt a belsőtől elválasztó határok eltüntetéséhez Vezet. A kultúra előtti egységhez vezet. Ott ered a technikák forrása. 66