Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Wodzimierz Pawluczukt: Az expedíció

Az első változat átbillent a harmadikba. Valaki bedobott egy mérge­zetten kritikus megjegyzést, és mindenki előtt világos lett, hogy hülyeséget lát, ugyanúgy, ahogyan korábban magától értetődő volt a vidámság és az Őröm» Mi volt ennek az oka? Valami apró hiba, bot­lás, a szinészek fáradtsága, vagy az - és ez a valószinübb -, hogy a közönség nagyon vegyes volt, sok városi ember volt jelen. Nekik valahogy mások a reflexeik. Mások szemével látják magukat. Ezektől a városiaktól azt várják el, hogy okosak és kritikusak legyenek, hogy ne csak az előadást, de a falubelieket - rokonaikat, szomszé­daikat - is kritikusan szemléljék. Nem ok nélkül kerüli hát Stani­ewski az ilyen vegyes közeget, s keres olyan nézőket, akiket nem akadályoz a forma tudata. "Technikai" okok miatt az előadást nem követte találkozó. /Mesz­sze volt az iskola, esni kezdett az eső./ A nézők hazamentek. Mie­lőtt nyugovóra térnének, véleményt cserélnek az előadásról. A be­szélgetéseket a Kurszynianyban kutatást végző diákok jegyezték fel. íme a példák. Beszélgetés Adolf Peíelski otthonában: - No, és hogy tetszett? - kérdem. - Hát, jó volt - mondja Teresa. - Szépen énekeltek az iskolában - mondja a háziasszony. - Es milyen csinossk. Mint az ördögfiókák, úgy ugráltak - szólal meg a szobában a gazda -, micsoda trükköket tudnak! - Voltam idén a cirkuszban, BiaZystokban, ott ugyanez ment, úgy járkáltak, hogy még féltem is, hogy lezuhannak - mondja Teresa. - Aj, szépen énekeltek. Nadia jól berúgott, úgy énekelt - mondja a háziasszony. - Hát nem mondtam, mama? Ha igen, akkor jó. Mindenki hallgatta,­mindenkinek tetszett. Holnap, ha kimegyek, az egész falu azt kur­jongatja majd, hogyan énekelt Nadia és Ewa - mondja Teresa. - Miket beszélsz - igy a háziasszony. - Igen, igen, már tudom, hogy megy ez. De az a lány hogy énekelt! Akár énekesnő is lehetett volna belőle - mondja Teresa nagyon komo­lyan - Itt még nem is énekelt olyan jól, de a saját bulijain gyö- f nyörlien énekel« - Na elég, gyertek aludni. Éjfél van. Holnap reggel kelni kell. Gyorsan, gyorsan - mondja a gazda. Smeléknél "parlagibb" a beszélgetés. Gazdasszony: - No, szép vót. De hogy nem esett le róluk a gatya, úgy repked­172

Next

/
Oldalképek
Tartalom