Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)
Tadeusz Zielniewicz: Állomás egy hosszú úton.
dás zenei prőbáje, amely Rabelais Gargantua és Pantagrue l cimfi müvére, illetve "újra felfedezett" autentikus népi szövegekre épül« Utána két csoportban fizikai tréninget tartunk* Kicsit félek, de kíváncsi is vagyok. A gyakorlatok, amiket mindig osoportosan vagy párokban végeznek, elég nehezek, de ha jók a segítők, végrehajthatja őket minden átlagos képességű ember. Egy óra múlva úgy Izzadok, mint még soha, minden izmomat érzem. A mezőn át térünk vissza az erdőből. Hagy on fülledt a levegő. Délután a csapat egy része előkészíti a terepet és a kellékeket az előadáshoz, a többiek a faluba mennek, hogy nézőket toborozzanak. Krzysiekhez csatlakozom. Szeretnénk még felkeresni olyan embereket, akik régi dalokat ismernek, talán valamit felvehetünk, lefényképezhetünk, esetleg megbeszélhetünk valamit a jövőt illetően. A tegnap esti éneklés, az emberekkel folytatott beszélgetések és a habajdza— ki előadás hire talán már a falu valamennyi lakójához eljutott. Barátságosan fogadnak, mint régi ismerősök. Nyitottak, beszédesek. Az asszonyok elpanaszolják, hogy a férfiak sokat isznak, utóbbiak viszont azt állítják, hogy a falun manapság mindenki a munkát és a pénzt hajszolja, úgyhogy valahogy mások, nyugtalanabbak ez emberek, talán ezért isznak. Végülis elérkeztünk az egyszerű nádfedeles fakunyhóhoz. Egy szobácskában van a búboskemence, az asztalosmUhely, egy ágy, egy asztal, egy pad és két szék. A házigazdák már ismernek minket. Beszélgetünk mint egymáshoz közel álló emberek. A lányukról mesélnek, aki egy olsztyni sportboltban eladó, albérletben lakik, ritkán látogatja meg őket. A gazda nagyon büszke a lovaira, kivezeti az udvarra a kétéves kancát, Duékát. Lefényképezzük. Aztán még megmutatja Wojteket, az egyéves, makrancos csődört. Búcsúzunk, az esti viszontlátásig. Ebéd után elkezdődik az esti előadás próbája. Az előadás szürkületkor, kb. 9 órakor lesz. Helyszínül egy lakatlan nádfedeles kunyhó előtti térséget választottak, közel az iskolához és a remizhez. A kunyhó mentén fehér paraván húzódik, középen bejárat. A játékteret földbevert fáklyák jelölik ki. Igy keletkezik egy tiz lépés széles, nyolc lépés hosszú tér. Jobbról és balról szimmetrikusan két földbevert karóra támaszkodó emelvényt helyeztek el. Az egyik mögött, a jobb oldalon, a paraván mellett helyezkednek el a zenészek. Azonnal szembetűnik egy hatalmas trombita, ez adja majd a jelt az előadás megkezdésére, mellette cimbalom, fából készült xilofon, gitár, furulyák, klarinét, agyagdobok, egy nagy üstdob és cintányórok. Wanda előkészítette a három méter hosszú szalmakigyót, Jasiek 136
