Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)
Jegyzetek Stefan Morawski "Cim nélküli tűnődések" c. Írásá-hoz
a sorrendben a 21. akció bizonyos fokig szimbolikus volt, összefoglalta az elmúlt tiz év valamennyi akcióját. Próbáljuk meg röviden bemutatni ezt a misét: 1. - Elszámolás a múlttal, az eddigi manifesztációk autentikus voltának dokumentálása. A mezitelen Bereft egy fekete tintába mártott ecsettel sorban aláírja a neveket, dátumokat és nyomokat tartalmazó vászondarabokat. Miután aláirta a huszadik vásznat is, kiakasztja ezeket hosszában a falra. Bereft aláirja saját testét: az az önazonosság, a tulajdonjog és a szerzői jog bizonyítéka. Egyúttal azt is jelenti, hogy Bereft átlép a jelenbe, a jelen pillanatba. A MŰVÉSZ OLTÁRÁHOZ. 2. - Az áldozat. Bereft magára térit egy fehér, négyszögletes gyolcsot /ÁLDOZAI felirsttal/, és átmegy a következő helyszínre. Fejszével hasábokra vág egy fakockát. Minden ütés után egy fekete vonást húz az arcára /transzfiguráció, szimbolikus átlényegülés/. 3. - Beteljesülés. Bereft a hasábokat kupacba rakja: gerendadeszka - az oldalt álló asztal, az áldozati oltár lapja. Az asztal felett, támasztékokhoz rögzítve, vizszintes szegőléc, melynek két végéhez vastag, egyenes ágak-botok vannak erősítve. A lángok elérik a lécet, középen átégetik. Az asztal a BETELJESÜLÉS feliraton áll. Az áldozat igy a tüz oltárán teljesül be, a tüz tehát, mint helyettes v betölti az alkotó szerepét, a tüz az alkotó közvetlen végrehajtója; az áldozat a felaprított fa, a művész testének transzfigurációja. 4. - Mise, ceremónia. Bereá átmegy egy másik asztalhoz. Az asztalon poharak állnak, és egy nagy üveg vörösbor. Béres ahányszor önt egyet a poharak valamelyikébe, rajzol egy piros virágot a testét fedő gyolcsra. Miután kitöltötte a bort, a teli poharakra ráhelyez egy vásznat, DEKORÁCIÓ felirattal. 5. - Finálé. Mig Bereá a borral dolgozik, a tüz végleg elégeti a lécet, egy másodperc tört része alatt mindent betölt a hang: a botok-ágak, amik a léc két végén lógtak, saját súlyuknál fogva leestek a földre, és hozzáütődtek az asztal alá erősített gonghoz. Miután borokkal kidekorálta az asztalt, Bereft visszatér az áldozati oltárhoz, egy madzaggal összeköti a léc elégett végeit, mintha ezzel véget vetne az egész szerkezet mozgásának. Aztán leveszi magáról a befestett gyolcsot, ráteriti az oltárra, majd - ismét mezítelenül - kimegy. 115
