Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Jegyzetek Stefan Morawski "Cim nélküli tűnődések" c. Írásá-hoz

/.../ Mindez a vároa szivében zajlott, a város normális életé­ben. Nem zavarta meg a ritmus, ellenkezőleg - másféleségével kiegé­szítette azt. /.../ Ennek a közegnek köszönhetően a szobrok más jelentést kap­tak, más funkciót kezdtek el betölteni. Nagyobb figyelem fordult feléjük, mintha a kiállitóteremben áll­tak volna. A szobrok megjelenése egy másfajta közegben azt eredmé­nyezte, hogy más kontextusban érzékelték azokat, egy új dimenzió másféle szférájában más dolgok kaptak hangsúlyt. 4. Krzysztof Zarebski: Az új érzékenység /Zarebski a hetvenes években műtermekben, időnként magánlaká­sokon, koncerttermekben és Európa különböző modern művészeti köz­pontjaiban tartott bemutatókat, nem egyszer avBntgsrd zenészek tár­saságában. Ezek a bemutatók sajátos vizuális-auditiv kompoziciók voltak, az emberi testből, növényekből, színekből és hangokból áll­tak. Részlet Zar^bski manifesztumából./ Ha szabadon kezeljük az anyagot /az embert, a tárgyat, 8 hely­zetet/, a művészi tevékenység új területeit fedezhetjük fel. Az em­ber és a természet, az ember és a tárgyak kapcsolatának alábbi szféráit szeretném megfigyelni és elemezni: a véletlent, a megrende­zettet, a külsőt, a belsőt, a statikust, a dinamikust, a lelkit, a racionálist és ® irracionálist. /.../ Saját élményeim darabkái, univerzálisabb formába öntve és más részletekkel kiegészitve - a néző közvetlen reakcióira hivatkoz­nak. Az események összessége bonyolultabb, a meghatározott társadal­mi tapasztalatoknak megfelelő helyzetet hoz létre. /.../ Példák: 1. - a hangfelvételt tartalmazó magnószalag nem magnó segítségével rekonstruálódik, hanem madzagra kötve lóg, a ventillá­tor-kavarta szélben himbálódzik - zizegő hangot ad ki; 2. - a zongorista tenyerét a klaviatúrára helyezi, s egy zöld növény­rétegbe /snidling/ ütközik; 3. - egy kb. 20 cm-es magnószalag-darab­ka "átúszik" egy jégtömbön /"A hang befagyasztása" - 1974./ Az érzéki-érzelmi szférát a művészetnek kellene kutatnia, mint­hogy nem az ember intellektuális fejlesztésére törekszik. Ha ily módon megismerjük önmagunkat, meggyőződhetünk arról, hogy bizonyos érzelmeket újra kell tanulnunk, s éppen a művészeten keresztül talál­hatjuk meg az új érzékenységet. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom