Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Álomjáték
igy keletkezik az anyagnak /a mü anyagának/ dinamikus létezése, ami már nem puszta forma, hanem élettel teli, szerves világ. Nézzük meg konkrétan azokat az elemeket, melyek kombinációja révén Strindberg új minőséget teremtett. Az Álom.játé kban találkoznak, érintkeznek egymással az emberek, s találkozásuk dialógusokban realizálódik, de ezek nem drámai, hanem epikus dialógusok, mert 1./ a jelenetek elbeszélő jellegűek, azaz egy kiilső szemlélő /Indra lánya/ számára mutatják be az emberi élet egyes jelenségeit, mintha a Költő vagy az Ügyvéd beszélné el azokat. Mert, ahogy Peter Szondi irja: "az Álomjáté k egyáltalán nem az emberek játéka, azaz dráma, hanem epikus játék az emberről. A dialógust folytató emberek nem drámai módon viszonyulnak egymáshoz, hanem eljátsszák az elbeszélés jeleneteit, mintha egy képregényt látnánk. Strindberg azt a módszert alkalmazta, hogy nem közv etlenü l elbeszél, hanem az elbeszélés helyett csak annak illusztrációit jeleníti meg, s igy tudta drámának s egyben objektivitásnak álcázni szubjektív világmagyarázatát. Itt kell még megjegyeznünk azt is, hogy ebből az "illusztrációs" eljárásból fakad az Álomj át é k erős vizualitása és az alakok, képek és helyzetek allegorikussága. 2./ A bemutató jeleneteket kiegészíti a dialógus másik - szintén epikus - fajtája: a jelenetek kommentálása. Ezek a dialógusok sem hordoznak drámai viszonyokat és akcióikat, mivel a kommentáló dialógust folytatók az elbeszélő szerepét veszik át úgy viszonyulnak a kommentált jelenethez, ahogy az epikus műben az elbeszélő Én az ábrázolt világhoz, vagyis az ábrázolt világ /a jelenet/ és a befogadó /Indra lánya/ közötti közvetítő szerepét töltik be. Peter Szondi szerint, az Álomját ék "a szemlélőt mint a darab tulajdonképpeni Én-jét vonja be körébe" ; "maga az epikus Én kerül a színpadra, bár még drámai személynek az álcájában".Z 12 8/ a Szondi által leirt epikus szerkezet azonban csak a szubjektum teremtette világ reprezentációjára utal, maga a teremtés gesztusa /melyet fentebb elemeztem/ viszont lirai aktus, a mü-egészt lirizálja. 94
