Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Haláltánc
szituációt, hanem az örök, vég nélküli ismétlődést is sejteti, azt, hogy egy percnyi pihenő után a küzdelem folytatódik - amig csak életük tart. Kapitány: /komolyan/ Egyszóval: ezüstlakodalom! /Feláll/ "Törölj", s menj tovább!... Hát gyerünk! /93 / Valójában azonban a második résszel még határozottabban kirajzolódnak az erővonalak tendenciái. A viszonyrendszer változásával és kitágulásával, a gyerekek belépésével - bár az első rész fegyelmezett tömörsége csorbát szenved - tágul a dráma ontológiai alaphelyzet képévé, s abszolutizálódik létt é az egyedi alakok élethelyzete. A második részben az Alice-Kapitány kapcsplat helyett a Kapitány és Kurt viszonya kerül a középpontba, Most a Kapitány sziv fel magába minden gyűlöletet /mint az első részben Kurt/, és félelmetes szörnyeteggé dagad. Brigitte Steene szerint a dráma a nemek harcát ábrázolja mint soha véget nem érő, körforgásos folyamatot, mivel a haláltánc áthúzódik a következő generációra: Judit és Allan kapcsolata ennek csiráit tartalmazza. Ez a meglátás azonban csak részben helytálló, mivel, ahogy az eddigi elemzés ezt bizonyítani próbálta, itt már nemcsak a nemek harcáról van szó, ill. nem elsősorban arról, az elsődleges jelentés-sik inkább a lét abszurditásának, a "létre-itéltségnek" az ábrázolása, a swedenborgi Pokol megjelenítése a földön és az emberi bensőben. Ennek a Pokolnak persze egyik eleme a nemek harca is. Másrészt. Judit és Allan kapcsolatában semmi nem utal egyértelműen arra, hogy az ő viszonyuk is a szülőkéhez hasonló lesz, inkább szenvedélyük őszintesége szembetűnő. A körforgás, a folyamat végtelensége, és a nemek harcának metafizikai továbbiendülése inkább a Kapitány-Judit relációban érhető tetten. Ennek alátámasztására abból kell kiindulnunk, hogy a Haláltán cban is megtaláljuk azt a motívumot, mely a férfit és a nőt mint a ráció és az ösztön ellentétét állítja szembe. Nem véletlen, hogy a Kapitány katona, és már maga az a tény, 75