Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Haláltánc
viszonyrendszerben jelenik meg ugyanaz a probléma./ Kurt: Muszáj nekünk haragban lennünk? /Mármint a Kapitánnyal. K.E./ Alice: Tőled függ! Ne sértsd az érdekeimet! Kurt: Ha az enyémeket keresztezik, muszáj megsértenem őket, még ha óvatos kézzel is...^ 8^ Nézzük tehát konkrétan, hogyan alakul az alakok közötti viszonyrendszer a dráma cselekménye során. Az első részben megjelenik Kurt, még ártatlanul és kívülállóként, de megérzi a rothadó levegőt, s ahogy megérti a házaspár kapcsolatának lényegét, lassan ő is átalakul. Átveszi a gyűlölködő felek szenvedélyeit, nem maradhat tiszta. Amikor rájön, hogy mi folyik a családban, s az első benyomások hatására Alice pártjára áll, abban a pillanatban kívülálló szemlélőből átvedlik ő is vámpirrá, belép a viszonyrendszerbe, mely bekebelezte őt. Vámpírrá válására közvetlen utalásokat is találunk: "...Kurt hozzáfut /mármint Alice-hoz, K.E./, a két karjába kapja, magasra emeli, s beleharap a nyakába...^ 0/ Alice: Harapsz? Kurt: /magánkivül/ Igen, haraplak... a nyakadat... kiszivom a véredet, mint egy hiúz, Felébresztetted bennem a fenevadat, amelyet az évek során keserves sanyargatások, s lemondások árán már-már eloltottam. Amikor idejöttem hozzátok, azt hittem, valamicskével jobb ember vagyok nálatok... de nem, nincs nálam nyomorultabb teremtés a földön. Amióta megpillantottalak teljes, félelmetes meztelenségedben... amióta a szenvedély megvakított, felbéredt bennem a gonosz... a rút széppé lett, és gonosszá, gyöngévé a jóság. Gyere... hadd 791/ fojtsalak meg a csókjaimmal!' Kurt tehát magába szívj a a szenvedélyeket, a ház gyűlöletét, 73