Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)

Három Ibsen-dráma elemzése - A vadkacsa

vatást, egy képzelt missziót, hogy létét igazolhassa. Ez a misszió az eszmény másokon való behajtása, a "heveny világ­boldogitás" - amit nevezhetnénk heveny világbolonditásnak is - hogy meggyőzze magát saját hasznosságáról az életben. Ebből következik, hogy nem az eszmény volt az elsődleges, csu­pán következmény. Ez azt jelenti, hogy Gregers számára nem az eszmény megvalósítása, a világ boldogsága az elsődleges cél, hanem önmaga megmentése, az előbbi csupán az utóbbi következ­ménye. Az eszmények külsődlegességét az is mutatja, hogy Gre­gers majdnem mindig mechanikusan, frázisokban beszél róluk, mintha bemagolt szöveget mondana. Az eszmény, az "igazság kö­vetelésének" behajtása önzésből fakad, saját ürességének, fö­löslegességének kompenzálására használja fel; beteg lelkének gyógyítása céljából veszi fel a misszionárius-szerepet. Tehát Gregers jelleméből szükségszerűen következik, hogy idealista legyen /shaw-i értelemben/, s hogy ideáljait másoko n hajtsa be, mintegy vámpirszerüen önnön "kongó Énjét" rátapassza más emberekre, belőlük sziva tartalmat magába. Gregers - ugyanúgy, ahogy Manders a Kísértete kben - élete végzetes ürességét azzal próbálja kitölteni, hogy másoktól vesz el; ezek a "hősök" személytelen szabályokat kényszerítenek másokra, Robert Mc. Parlane szavait idézve "alkalmazzák magukat az élet üzletében, de ők maguk alkalmatlanok az életre".^ ^ Személyiség és viselkedés emez összefüggéseiből követ­kezik Gregers szimbólum-gyárt ó és bálványimád ó hajlama is, vagyis helyzetek többértelmüvé és transzcendentálissá, emberek emberfelettivé duzzasztása, mert ezáltal kölcsönözhet tartalmat, illetve a tartalom látszatát életének. Másfelől e kettős müvelet lehetővé teszi a helyzetek és az emberek esz­ményeihez való igazitását-idomitását és manipulálását. H.J. Weigand szerint a vadkacsa-szimbolika funkciója - a kriti kusok összezavarásán kivül - Gregers jellemzése, mert leleple­zi a férfinak azt a mentalitását, hogy szimbólumokban fetreng jen, s ez kedvenc módszere, hog;y kitérjen a tényleges realitás szürkesége elől, ezen az úton valósítja meg az illúziót, az élet stimuláló alapelvét.^47/ Egyébként Gregers hősimádata, az, hogy ráragadjon egy másik emberre, akit csatlósként követ­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom