Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Ibsen-dráma elemzése - A vadkacsa
/Relling/ Majd ha elszárad a siron az első fü, újra beszélünk róla. Hallgathatja majd, hogy "az ártatlan gyermek, kit a kegyetlen sors oly időnek előtte elszakított a szerető apai szivtől" tetszeleg a gyászoló apa szerepében, miközben térdig gázol a meghatóbbnál meghatóbb érzelmekben s az önsajnálatban. Majd figyelje meg/ J' Két később tárgyalandó kérdés már itt fölmerül, a./ Az egyik az, hogy Ibsennek milyen-kiválóan sikerül relativizálnia a központi szimbólumot, és - látszólag - mondanivalóját is: a vadkacsa egyszerre testesit meg hazugságot és igazságot, realitást és illúziót, miközben Gregers az igazság eszményét hajszolva azt éri el, hogy a hamisság alapjaira helyezkedjék a rencteer. Továbbá a vadkacsa mint ref erenciális pont, egyszerre testesit meg erkölcsöt, a családot összetartó egymás iránti tisztességet és - Gregers szemszögéből - erkölcstelenséget, tisztességtelenséget /Gina "feslettsége", az öreg Werle megalázó aljassága/. És túllépve a drámán belüli /másodlagos/ világ határain, kifelé, a befogadó felé a vadkacsa, illetve a benne csomo sodó.emberi viszonyok egyszerre tükröznek dogmát és dialektikát. Összefoglaló fejezetünkben tárgyaljuk, hogy Ibsen jutott-e valamiféle döntésre ezen ellentétes konnotációk között, állásfoglalás, az állásfoglalás hiánya, erkölcsi-világnézeti relativizálás vagy talán az önkorrekció vezette-e a kezét? Most azonban értékelés és értelmezés helyett egyelőre csak megértésre törekszünk. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a drámai textusnak ez a fajta strukturálódása, az ellentétes tartalmak minduntalan egymásba fordulása, összemosódása, majd hirtelen sarkitása, ide-oda villódzása adja a dráma feszültségét. b./ A másik futó megjegyzés: a későbbiekben, a drámaegész megformálásának, szerkezetének vizsgálata után az alakok konkrét viszonyainak tartalmait és a jellemeket elemezve ki kell majd térnünk arra, hogy mi motiválja Gregersnek e két meghatározó és tragédiát okozó /de egyben őt magát komikussá 31
