Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Ibsen-dráma elemzése - A vadkacsa
funkciókból épül fel, az intézményt fenntartó, vagyis egyrészt a stabilitást és kontinuitást biztositó, másrészt a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tevő, változtató funkciókból. S ezeket a funkciókat a családon belül a különböző alrendszerek valósitják meg, a külvilággal kommunikáló önszabályozó rendszerként működtetve a családot. Ezek az alrendszerek az őket működtető elemeket /egyéneket/ státusszal ruházzák fel, s a státuszhoz járuló szerepkörrel, hogy el tudják látni funkcióikat. A család a következő tartós alrendszereket tartalmazhatja: a házastársi, a szülői - esetleg nagyszülői - és a gyermeki alrendszert. A házastársi alrendszert a férj- illetve a feleségstátuszhoz járuló szerepnormák valósitják meg /pl.: Nórától férje a feleség-státusznak megfelelő szerepmagatartást várja el: a férjet kiszolgálni, szórakoztatni stb. vagy Alvingné már elemzett viselkedése szintén a feleségstátusznak megfelelően/; a szülői alrendszert az apa és az anya státusza /P-^* : a Nórában Helmer és A vadkacs ában Hjalmar kenyérkereső, családfenntartó szerepére való hivatkozások; Nóra, aki az anya-szerepet csupán eljátssza; vagy a Kisért ete kben a "tisztelni kell-e az apát" kérdése/, és igy tovább. Ibsen általunk vizsgált drámái azt a pillanatot mutatják meg, amikor a családi alrendszerek problematikussá válnak, s ezáltal a család mint rendszer meginog, kisugározva a társadalmi "főrendszer" problematikusságát és megingását /Nóra, Kisértete k, A vadkacs a/. Harmadszor: A vadkacs a középpontjába Ibsen a családot hangsúlyozottan mint rendszert állitja, erről tanúskodik a dráma egész felépitése és az alakok által alkalmazott kommunikációs sémák következményeikkel együtt. Ez nem jelenti azt r hogy Ibsen a mai tudományos értelemben és tudatosan rendszerszemléletű lett volna, ha ezt állitanánk,,az bizonyos tartalmak utólagos belevetitése lenne a drámába. Inkább arról van szó, hogy Ibsen A vadkacs ában tudta legtökéletesebben megva-. lósitani azt a drámai szemlélete t, hogy ő mint szerző közvetlenül ne szólaljon meg a drámában, hanem a művön kivül marad25
