Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Bevezetés
tott életanyag vezette el őket, s a két iró választása, anyar ga, teamtikája több ponton érintkezik egymással, mivel a koruk valóságára lényegile g jellemző problémákat voltak képesek megragadni /egyénileg is átélni/ és művészileg ábrázolni. Az egyes elemzések konkrét módszere a következő: az első lépés a drámák müimmanens elemzése, a drámai kompoziciót felépitő-meghatározó, a müvilágot strukturáló tényezők megkeresésé. Az adott drámát felépítő viszonyrendszerből indultam ki /mint a dráma alapanyaga/, a drámai alakok közötti viszonyok minőségének, funkciójának, s a viszonyrendszerrel összefüggő összes strukturális tényezőnek és a viszonyrendszert hordozókinyilvánitó kommunikációs sajátosságoknak vizsgálatán keresztül. ' /Kommunikáción a drámán belüli, a dráma alakjai között megvalósuló kommunikációt értem, nem pedig mü és befogadó kommunikációját. Véleményem szerint az alakok közötti kommunikáció vizsgálata mindig elsőrendű fontosságú drámai müvekben, mivel drámában minden csak a kommunikációban - dialógusban realizálható és fejezhető ki, /ez érvényes a monodrámára is, ahol a dialógus "egyik oldala" jelenik meg/. Ezért a kommunikációelméleti elemzés sok olyan tanulságot felszinre hozhat, melyek más módszerekkel nem közelíthetők meg. Az alakok közötti kommunikáció elemzése megvilágíthatja-feltárhatja a formastruktúrát a figurák viszonyrendszerét, megragadható általa a drámaiság jelenléte vagy hiánya, esetleg a drámaiatlan elemek eluralkodása; kifejeződnek a kommunikációban a.jellemek; éa a formai-jelentésbeli szintek - pl. konkrét ill. szimbolikus szint stb. Ezért elemzéseimben a kommunikációelméleti megközelítés jelentős szerepet játszik. Majd az alakok közötti viszonyrendszer szerepét vizsgáltam a drámastruktúra egészének szervezésében. Azt is meg kellett vizsgálnom, hogy amennyiben ezt a szerepet egyéb /nem drámai/ tényezők veszik át /pl. szimbolika, epikus-elbeszélő elemek stb./, ennek milyen következményei vannak a drámai formára nézve? A kompoziciós sajátosságok ismerete már átvezet a drámák világképi aspektusához. A müvek további vizsgálata tehát egy tágabb /világképi/ kontextusba helyezve történt. Az elemzett 10
