Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)

Jegyzetek

26, uo. 22, 27, vö. uo. 10., 126. 28, A "szintaktikai-" ill. "szemantikai szint" terminusokat a nyelvészet terminológiájából kölcsönöztem, de nem eredeti nyelvészeti jelentésükben használom, hanem azért, hogy jelöljem: a drámastruktúra két különböző szintjén aktivizál változásokat Gregers viszonyulása a vadkacsához. A szintaktikai szint azt jelenti, hogy a formastruktúrában jut újabb szerephez a vadkacsa mint a viszonyrendszert szervező elem. A szemantikai szint pedig a jelentés-sikok kibővülését jelenti. Ez a megkülönböztetés egyébként azt is láttatja, hogy a forma és a tartalom egyaránt dinamiku

s tényezők az irodalmi műben, s az egyik szinten történő változás vagy bővülés a másik szint mozgásbahozásával is együtt jár. /A nyelvészetben egyébként a szintaktikai viszonyok a mondat - ill. szószerkezet vagy szöveg - grammatikai szerkezetét jelölik, a szemantikai viszonyok pedig az aktuális jelentést, amelyet részben a grammatikai viszonyok hoznak létr«./ 29, Henrik Ibsen: A vadkacsa. Solness építőmester. Bp. Európa, 1981. 126. 30, A torz kommunikációs sémák terminológiáját Hermann Erzsébet - Berlin István: Család és betegség c. tanulmányából vettem át. in: Valóság 1981/9. 95-109. 31, Henrik Ibsen i.m. 104. /kiemelések tőlem: K.E./ 32, U.o. 51. 33, Hermann - Berlin, in: Valóság 1981/9. 102. 34, Henrik Ibsen 1981. 101. 35, uo. 103, 36, uo. 113, 37, uo. 115. 38, uo. 111-112. /Kiemelések tőlem: K.E./ 39, uo. 89. 40, uo. 95-96. 41, uo. 100, 42, up.,101. /Kiemelések tőlem: K.E./ 43, G.B. Shaw. i.m. 98-99. 108