Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)

A tanulmányról folytatott vita jegyzőkönyve

különböző egyéb művészetekhez, sajátosságéit, tehát tulajdon­képpen mindazokat a kérdéseket, amelyeket egyébként színház­esztétika körében szokás vagy lehet tárgyalni - de itt éppen rövidsége és tömörsége miatt, igen áttekinthető módon. Na­gyon hasznosnak Ítéltem ezt a munkát, amikor elolvastam. Lé­nyegében két kérdéshez szeretnék hozzászólni, amely nyugta­lanít és amely mindenkit nyugtalanít, aki ezzel a kérdéskör­rel elkezd foglalkozni. Az egyik, az " egyneműség " kategóriája alkalmazhatóságának kérdése. Ha most visszatekintek a magam kísérletére, amit Színházesztétika cimü könyvemben irtam le, akkor be kell val­lanom, hogy nem érzem megoldásnak, már akkor sem igazán és azóta még kevésbé hiszek benne. A másik a drámai nyelv kérdése, amelyet, azt hiszem, túl­ságosan kézenfekvőnek tekintünk, azáltal, hogy "ha dialógus, már dráma is" -, majdnem itt tartunk. Az elsőre vonatkoztatva: Akkor, amikor én ezzel elkezd­tem bajlódni, akkor odajutottam, hogy a játékosság vagy a játékszerüség lenne az az absztrakció, amelyben a színház­művészet, pontosabban a színjátékművészet sajátos egyneműsé­ge megtalálható. Mint mondom, nem tartam ma már megfelelő megközelítésnek. Ha jól olvastam ebben a tanulmányban, ami­kor az egyneműséget elemzi Bécsy Tamás, akkor végül is oda­jut, hogy az egyneműség anyaga az alakok között kialakult helyzet . Azt hiszem nem kell arra külön fölhívnom a figyel­met, hogy ezzel rendkívül absztrakt valamire utal ez a meg­határozás, bár valahol ugyanott keresgél, ahol egyáltalán keresgélni lehet. Heg kellene mégegyszer vizsgálni a Lukács­féle egynemüségi gondolatmenetet, amit, azt hiszem, egy ki­csit fetisizáltunk. Amikor Lukács erről beszél az Esztétikum sajátosságáb an. Poppernek egy megjegyzéaéből indul ki, a­melyet az egy Breughel-képpel kapcsolatban irt le. Popper el­mondja, hogy az a jellegzetessége minden nagy képzőművészeti alkotásnak, hogy önmagán belül, mostmár a világszerüségen túl, az eszközeiben, - /az egyneműség a tolmácsolás eszkö­zeire vonatkozik/- olyasfajta egymásravonatkoztatottsági

Next

/
Oldalképek
Tartalom