Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)

Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai

világképe mikor és mi által sérti meg a dráma világképét vagy közlését. A dráma világképét és mondanivalóját tehát nem a művészeten kivüli morális kérdések miatt nem szabad megsérteni, hanem a szinjátékmü művészi igazsága és a művészi hitele miatt. Ha ui. a szinjáték világának nem verbális sikon érkező jelentései megsértik a verbális sikon érkező jelentéseket, akkor a szinjáték világában össze nem illő jelentések jutnak érvényre, azaz nem valósul meg az egyedüli sikon megvalósulható homogenizáció

. a jelentések sikján érvénybe lépő homogenizáció. Ha egy szinjátékban nem valósul meg a jelentések szintjén a homogenizáció, nem valósulhat meg sehol sem. Márpedig minden műalkotás ontológiai alapismérve, hogy világa homogenizált. A szinjáték világszerüségében együtt megjelenő szerves és szervetlen, verbális és nem verbális elemeknek a homogenizáció ja pedig csak a jelentések szintjén valósulhat meg, s éppen ennek a kialakulása érdekében nem szabad megsérteni a dráma világképét és/vagy mondanivalóját. Azt, hogy az irott drámának a világképét, mondanivalóját ne sértse a színjátéké, voltaképp azért nehéz megvalósítani, mert a szinjáték műalkotását, ontológiai és művészi értelemben - miként láttuk - a színészek metakommunikációs jelentéssikon épitik fel. Vagyis azzal, miként láttuk, hogy megformálják azokat a nem verbális sikon történő megnyilvánulásokat - gesztusokat, mimikát, a magatartásnak azokat a jegyeit és jellemzőit -, amelyek a drámában megirt jellemhez, foglalkozáshoz vagy élethelyzethez a színjáték korában járulnak hozzá. Ha a szinjátékban nem olyan jeleket használnak a jelentések hordozására, kifejezésére vagy érvényre juttatására, amelyek az éppen adott kor valóságában vannak meg, vagy ha - mondhatni: méghozzá - a felhasznált jelek a kor valóságában nem azt jelölik és/vagy jelentik, amiket a szinjáték világában jelölniök és jelenteniök kellene, akkor a jelölt és a jelentés érthetetlen. A felhasznált jel nemcsak a színészi vagy a rendezői szándék alapján jelöl és jelent valamit. A jelek és jelentések a társadalmi tudatban összekapcsolódnak már, s bizonyos jelek és jelentések összekapcsoltságát a né-