Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)
Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai
böző jele és jelrendszere, és ez olyan-e, amely az adott művészeti ág világszerüségét felépítheti? Ismeretes, hogy a művészeti ágak közötti különbséget Lukács György az egynemű közegek különbözőségében jelölte meg. Az egynemű közeget ő az emberi érzékszervekhez kapcsolta; mondván: egynemű közeg a tiszta láthatóság és a tiszta hallhatóság. Lukács György nélkülözhetetlen eredménye, hogy az egynemű közeget mint ontológiai kategóriát ilyen rendkívülien, ilyen nagymértékben jelentőssé tette. Még akkor is, ha az ő elméletében ellentmondást okoz az egynemű közegeknek az érzékszervekhez kötött volta. Az irodalom egynemű közege - miként mondja - a nyelv. Ám a nyelv az irodalom esetében nem érzéki fülünk vagy érzéki szemünk által felfogható, hanem legfeljebb belső látásunk és belső hallásunk számára. Az irodalom esetében csak a nyomdafestéket, a betűk különböző rajzolatait látjuk érzéki szemünkkel; vagyis nem magát a nyelvet, s nem magát a müvet. Hogy a különböző művészeti ágak egynemű közegeit azonos logikai alapra helyezzük el kell hagynunk a közeg érzékszervekhez való kapcsoltságát, s be kell vezetnünk egy új terminust: az egynemű közegek anyaga terminusát. Mit jelent a tiszta láthatóság mint egynemű közeg? A trivialitásig leegyszerűsítve - de talán magját, lényegét tekintve - azt, hogy egy festő bármit akar festménye világszerüségében ábrázolni és /vagy megjeleniteni-megérzékiteni/, csak látható tényezőkkel vagy látható tényezőkre alapozva teheti meg. Ugyanigy: a befogadó benső világának bármely szegmentumában az jelenik meg, ami a festményen látható tényezőkön alapszik, azokból kiindulva jelenik meg vagy bomlik ki benne. A helyzet ugyanez a tiszta hallhatóság és a zenei mü, illetve befogadója esetében. De mik ezek a látható vagy hallható tényezők? A festészet esetében a vonal-szin-forma, a zenében pedig a zenei hang; pontosabban ezek rendszere. A vonal-szin-forma kétségkívül csak látható, miként csak hallhatóak a zenei hangok. Ám ha nem abból a megközelítésből vizsgáljuk, hogy ezek láthatóak
