Nicola Mangini: A modern Goldoni-rendezés fejlődése Olaszországban (Színházelméleti füzetek 12., Budapest, 1980)
kotok számára, amelyeket feltétlenül érdemes volt átvenni és folytatni. Itt elsősorban a szabadtéri Goldoni-előadáaok hagyományára kívánok emlékeztetni. Bz a hagyomány a távoli 1934-re nyúlik vissza, amikor a Velencei Biennale által szervezett elaő színházi fesztivál keretén belül a San Lucában, a színház udvarán Gino Bocca rendezésében bemutatták A kávéházat , A velencei tereknek és terecskéknek, mint eszményi játékhelyeknek a felfedezése a nagy osztrák rendezőnek, Max Beinhardtnak köszönhető, aki ugyanakkor emlékezetes előadásban vitte színre Shakespeare Velencei kalmárját a San Trovaso téren. Később aztán, a második világnaborút megelőző években, újabb müveket mutattak be szabadtéren és elsŐaorban éppen Goldoni-vígjátékokat. Ezeicért az előadásodért méltán szerzett elismerést Benato Simoni, aki a város különböző terein A legyező , A chioggiai csetepaté , A hazug és A terecske című komédiákat vitte színre. Ugyanaz a Simoni azután, közvetlenül a háborút követő években, felújította ezt a hagyományt éa a Nemzetközi Művészeti Kiállítás kertjében, a Giardiniben bemutatta a Szmirnai kereakedót /Magyarországon Szmirnai komédiások címen játszották - a azerk. megj./ és A bugriaokat . Ahhoz, nogy megértsük a Goldoni-színjátszás háború utáni helyzetét, figyelembe kell vennünk az olasz színházi élet egy új jelenségét, az állandó színházak /teatri etabili/ és a "kis színpadok'* /piccoli teatri/ születését. Megváltozott politikai helyzetben, mélyreható társadalmi-kulturális megújhodást sürgető tényezők hatáaára születtek azok az intézmények, amelyek magukat közszolgáltatásnak nyilvánítva, alternatívát jelentettek a hagyományos magánszínházzal szemben. Az első állandó színház a Paolo Grassi és Giorgio Strahler kezdeményezése nyomán, 1947-ben született és mara világhírű milánói piccolo Teatro volt. Bövid időn belül újabb közületi kezelésben lévő színházak alakultat Genovában, Torinóban, Bolognában, Rómában, Cataniában, Aquiiában és másutt. Hogy milyen hatással volt ez a tény s Gcidoni-
